Kezdjük azzal, hogy a mostani péntek nemcsak egy sima, átlagos péntek volt, hanem sorsdöntő megannyi, Indexnél dolgozó számára. Több, mint nyolcvan munkatárs mondott fel, mert számukra elképzelhetetlenné vált a további munkavégzés a szerkesztőségben. Erről ebben a cikkben olvashatunk bővebben és arról is meggyőződhetünk, hogy valóban, több, mint nyolcvan név van felsorolva. Arról, hogy hogyan vonulnak felmondásukkal, több videót is megnézhetünk, például ezt: 

A tömeges felmondás okát egy Facebook posztban olvashatjuk. Jelenleg mintha az Index kevésbé frissülne. Persze, ez akkor szembetűnő, hogy ha rendszeresen látogattuk eddig az oldalt. 

Kérdezhetnénk, hogy ez mennyire jelentős? Szombaton, vagyis július huszonötödikén este, néhány oldalt megnyitva, a következő kép fogad minket, jobban mondva engem, lejjebb görgetés nélkül (van, ahol kicsinyítettem az oldalt, hogy több hír látszódjon): 

24.hu 

 hvg.hu

index.hu

magyarnarancs.hu

origo.hu

Noha, nem olvasok, csak nagyon ritkán angolul híreket (még), azért külföldi oldalak is foglalkoztak az Index-üggyel. (Néhány kép, teljesség igénye nélkül: )

bbc.com

theguardian.com

 euronews.com

Persze lehet kérdezni, hogy mindez, hogyan kapcsolódik a bloghoz? Hát úgy, hogy a blog.hu helyet kap az Index oldalán. Ha mi is bloggerek vagyunk, jobb esetben tapasztalhattuk, mit is jelent a "kiemelve lenni"  fogalom és láthattuk, mi a különbség a blog.hu-s és az Indexes kiemelés közt. Az én posztjaim közül, ha minden igaz egy került ki az Indexre, meg is látszódott a látogatottságon: sokkal több olvasó nyitotta meg a blogomat, mintha csak a blog.hu címlapjára kerültem volna.  (Félreértés ne essék, örülök annak is, ha az utóbb említett címlapra kerülök ki.)

Már több blogger kijelentette, hogy ő bizony nem folytatja ezen a platformon a blogolást. Ehhez elég csak megnyitni a blog.hu-t (tudom, már lassan tucatszor szerepel ez a név) és a keresősávba beírni az "index" szót és elénk tárulnak azok a bejegyzések, ahol a beírt szó megjelenik... és nem egyszer olyan posztban szerepel, ahol kiderül, ezen a platformon ne várjunk több bejegyzést az adott posztírótól.

Nem tudom, hogy ennek a blognak mi lesz a sorsa. Jelenleg nem sok feliratkozóval büszkélkedhet az oldal, ez annak is köszönhető, hogy ezen a felületen az első blogbejegyzés tavaly, május huszonharmadikán látta meg a napvilágot. Ezek mellett szükséges azt is megemlíteni, hogy az aktivitás se volt rendületlen. Decemberben például csak egyszer jelentkeztem, míg ezen év májusában három alkalommal.

Sokat segített az, hogy egy-egy bejegyzésem kiemelésre került. Talán mások is azért választották eddig ezt az oldalt, mert több olvasóhoz eljuthatnak, ha "kikerülnek". Lehet menni persze máshova, de például, ha megnyitjuk a blogger.com-ot (vagyis blogspotot), akkor a főoldalon nem különféle blogokat láthatunk, hanem azt, hogy "válaszd ki a tökéletes dizájnt", "ingyenes domain". Ha az ember arra kíváncsi belépés és regisztráció nélkül, hogy milyen blogok vannak a blogspot-on, akkor valamely keresőmotorba kell beírnia az őt érdeklő kulcsszavakat. Mondjuk: "blogspot színtan" vagy "blogspot ápoló munka". 

Tehát jelenleg nem tudom, hogy pontosan hogyan tovább. Még júliusban írtam a tervekről. Most ismét elérkezett ennek a témának a létjogosultsága. 

Egy, előző bejegyzésben arról írtam nektek, miért szerezzünk jogsit. Nyilván az indokokat elég egyszerű felsorolni, de mi a helyzet a másik oldallal? Milyen ellenérveket lehet felhozni, ha arról van szó, hogy jogosítvány megszerzése?  

1: fiatalság, bolondság

Sokan nem tartják jó ötletnek, hogy egy fiatal volán mögé üljön és beiratkozzon egy autósiskolába. Felelőtlenséget, nagyzolási vágyat hozzák fel indokként például, de nyilván más is előfordulhat. Egy cikk felsorolja, milyen veszélyes dolgokat tesznek a kormány mögött a fiatalok. (Azonban azt meg kell jegyezni, hogy például telefonálni nemcsak ők telefonálhatnak vezetés közben.)
Ford is végzett felmérést ebben a témában mozogva. 

2: környezetvédelem

Manapság előkelő helyet kap a klímaváltozás, bőrünkön tapasztaljuk hatásait és testközelből láthatjuk a környezetvédelem miatt tett erőfeszítéseket. A környezetféltés kérdése megjelenik az autóvezetés terén is. Ugyanis mérgező gázok kerülhetnek a levegőbe az égéstermékeknek hála.

3: Negatív élmények  

Buszon, vagy egyéb közlekedési eszközön ülve (ahol nem mi vagyunk a sofőrök), szinte csak annyi a dolgunk, hogy időben a megállóba sétálunk, várva a tömegközlekedési eszközt; majd miután megérkezik, felszállunk; majd a számunkra megfelelő megállóba való érkezéskor leszállunk. Ilyenkor nem mi idegeskedünk azon, hogy bevágott elénk egy autós, vagy hogy éppen előttünk lép le zebrára egy járókelő.
Azonban, miután mi is bekerülhetünk a forgalomba autóval, bizony jönnek az idegesítő problémák és helyzetek. Jobb esetben csak várakoznunk kell arra, hogy elengedjenek, rosszabb esetben felszólítanak a közeli hozzátartozónkkal való ágybeli jelenet gyakorlására. Még rosszabb esetben valamilyen baleset szemtanúi, esetleg résztvevői leszünk. Mindezek elvehetik kedvünket attól, hogy volán mögé üljünk. 

4: Elsősegély

Aprócska tényezőnek tűnhet az, hogy a jogsi megszerzése során bizony elsősegély tanfolyamot is le kell tennünk. Magyar Vöröskereszt oldalán olvashatjuk el, hogy mikre is kell felkészülnünk a közúti elsősegélynyújtó képzés kapcsán. Akinek problémát jelent az újraélesztés témája (korábban megélt tragédiák, szerencsétlenségek miatt), annak bizony tisztáznia kell magában, mennyire jelent gondot ez számára. Az a kisebbik gond, hogy ha valaki úgy tartja, hogy ez az egész folyamat undorító, esetleg azt hiszi, ő erre nem képes. A nagyobbik gond a már említett, átélt esemény. Ha valaki például szemtanúja volt annak, hogy egy családi hozzátartozója összeesik, majd sikertelenül próbálják újraéleszteni, nem pozitív élményként marad meg benne, hanem az újraélesztés a halálesetre fogja emlékeztetni. 

5: Az a fránya anyagiak 

Nem mehetünk el amellett sem, hogy bizony nem két tízezresbe kerül egy jogsit adó tanfolyam elvégzése, hanem sokkal többe. Számolnunk kell azzal, hogy B kategóriás jogosítványt megcélzó tanfolyam áll KRESZ-ből, fentebb említett elsősegélyből, minimum 30 óra vezetésből. 
Mondjuk, ha egy óra vezetésért 4 ezret kérnek el, könnyedén kiszámolhatjuk, hogy az bizony 120 ezerbe fog fájni, ami simán egy hónapnyi fizetéssel ér fel. 
Azonban, a tanfolyam (és vizsga) forintban mérhető összege még mindig eltörpül egy autó birtoklása miatt keletkező költségek mellett. 

Nos, ezek lettek volna azok az ellenérvek, amik jogsi megszerzése kapcsán felmerülhetnek, szerintem. Nyilván, ha nagyon akar az ember, ezeken kivűl még tud hozni indokot, miért is kerüljük el az autóiskolába való beiratkozást.
Számotokra mi jelentette a legnagyobb gondot a B kategóriás jogosítvány megszerzésénél? Ha nem szeretnétek beiratkozni autóiskolába és elkezdeni ezt a folyamatot, mi az oka? 

Már rég volt zenével kapcsolatos bejegyzés. Most olyan öt zenét hoztam el nektek, amik nem lágy, nyugodt hangvételről ismerhetőek meg, hanem már metál és metalcore világán belül mozognak. 

1: Orbit Culture - The Shadowing

Ezt a svéd együttest talán még tavasszal fedeztem fel. Mit kell még róluk tudni? Egy témába vágó oldal szerint 2013-ban alakultak, témaköreik közé tartozik a mitológia, a tudomány. Ha több információt szeretnétek róluk megtudni, akkor mondjuk nézelődjetek itt vagy a hivatalos oldalukon. 

2: Khaorah - Shadow

Visszük tovább a "shadow" szót ezzel a zeneszámmal. Talán 2018-2019, amikor erre ráleltem, de lehet még régebben lett a kedvencem. Az együttesről mit érdemes tudni? 2008-ban alakult Franciaországban és metalcore stílusba lett besorolva. 

3: Rammstein - Haifisch

Nem, mielőtt azt hinnétek, nem maga a klip tetszik, hanem a zene. Ha valaki nem szereti a metált, se semmilyen árnyalatát, az a személy is ismerheti ezt az együttest, hiszen nem pár éve jött létre, hanem még 2000 előtt, 1994-ben. A népszerűség-jelző 5 csillagnál áll, "sipirit of metal" oldalon legalábbis. 

4: Fire Within - Artificial Perception

Fire Within nevű bandával már a melodikus death metál felé vesszük az irányt. 2010-ben, Ukrajnában alakult meg az együttes. 

5: Frantic Amber - Burning Insight

Az ötödik zeneszámot egy olyan bandától hoztam, ami szintén melodikus death metálban hoz új dalokat. Ők már Svédországból "származnak". Hivatalos oldalukon nézelődhetünk, de más oldalon is fellelhetünk róluk néhány információ morzsát. Például ezen az oldalon vagy mondjuk itt. 

Remélem, tetszett a kis összeállítás. Nektek, ezek közül melyik tetszik leginkább? Esetleg már jól ismertétek ezeket a zeneszámokat? 

Nyolcadikát írunk és júliust. Hatodikán létrejött a bloghoz köthető Facebook oldalam. Ennek örömére most egy olyan bejegyzést hoztam, ami erről a blogról és ehhez kapcsolható dolgokról szól.

Saját készítésű kép

Kezdjük is a Facebook oldallal. Hatodikán hoztam létre, ebből adódóan nem sok posztot lehet megtalálni rajta. (Időben nyilván ez változni fog, ne aggódjatok. :))
Mi a célom vele? Jelenleg amolyan összefoglalóként, gyűjtőként képzelem el. Tehát, ha itt egy bejegyzés megjelenik, nemcsak a blogon lehet tudomást róla szerezni.

Jöhet a következő kérdés, hogy hogyan is képzelem el a jövőt, milyen terveim vannak. Elhatároztam, hogy minimum hetente egyszer friss tartalommal jelentkezem. Témákban pedig továbbra is marad a változatosság. Ha minden jól megy, közeljövőben érkezik egy, ellenérveket felsorakoztató poszt. Persze a zenei vonalat se felejtettem el, hogy milyen zeneszámok váltak a kedvencemmé. (Nem, nem lesz mulatós. :D)

Fentebb láthattok egy képet, amit nem a pixabay oldalról szedtem le, hanem én készítettem a PhotoFiltre Portable nevű programmal. Facebook oldalon, a profilkép is ezzel az alkalmazással jött létre egyébként.
Lehet, hogy ezek a képek nem fognak nagy hírnévnek örvendeni, mégis szeretném ezt a vonalat is folytatni. Tehát, számíthattok a folytatásra ezen a téren is.

Az előző bekezdéshez kapcsolódik a (még nem létező) Instagram oldalam is. Leginkább ott szeretném közzétenni, a különféle programok segítségével létrejött alkotásokat. Nyilván lehetne kérdezni, hogy lesz-e bármi más, az ilyen stílusú képeken túl? Szelfiket nem fogtok látni, helyette kaptok például természet fotókat. Úgyhogy a kérdésre visszatérve, igen, lesz. 

Van még valami, amiről eddig nem sok szó esett. Sőt, talán még egyetlen egy betű sem. Mi lenne ez? Ha a jól ismert videómegosztó oldalon rákerestek a Nightfallivy névre, akkor bizony lesz találat. Igen, próbálkoztam zenekészítéssel is. Már akkor, amikor általános iskolába jártam, olyan telefont szerettem volna, amin van "kottaszerkesztő" (nem tudom, hogyan hívják azt a programot). Nem egyszer nyomogattam a gombokat telefonon, amikor nem volt lenémítva. :D Már ekkor érdekelt az egész zenekészítés, noha életem során nem kerültem be hangjegyek világával foglalkozó szakra (teljesen mással próbálkoztam).
Hobbiként űzöm ezt a tevékenységet is, de ha esetleg valakinek szintén tetszik vagy csak vigaszt nyújt, az akkor a bizonyos hab a tortán.

Tehát, ezek várhatóak Nightfallivy világában. Röviden és tömören kifejezve, lesznek bejegyzések. 

Blog. Egy vállrándítással is elintézhetnénk az egészet, miszerint elavult, ósdi. Azonban annak ellenére, hogy manapság már a videók és képek pörögnek, a blogok és így a blogolás, létezik. Feltehetnénk a kérdést, hogy mégis, miért jó, miért érdemes blogot vezetni? Nos, erre hoztam válaszként néhány érvet.

1: Dokumentálás, avagy a szó elszáll, az írás megmarad

Egy blognak rendszerint az a jellemzője, hogy temérdeknyi szó és ezáltal mondat található meg a felületén. Többen naplóként tekintenek a blogolásra és közülük néhányan nyilvánossá teszik életük történéseit. Elég például a "korona napló" oldalakra gondolni, de elképzelhető, hogy egy kismama vezet minket végig, hogyan is zajlik nála a terhesség.
Mindez mellett, nosztalgiázhatunk a blogolás által. Milyen volt öt évvel ezelőtt a gondolkodásunk, ha arról esett szó, hogy klímaváltozás? Ha már akkor is vezettünk blogot, számunkra is érdekes lehet, hogyan vélekedtünk annó egy témáról.
Lehet, hogy lélekgyógyásznál fordultunk meg és azt tanácsolta, írjuk le érzéseinket. Ebben is hasznukra válhat a blogírás, hiszen ezzel a tevékenységgel nyomon követhetjük  lelki fejlődésünket. 

2: Segédeszköz a gondok megoldásához

Ez a pont az előzőhöz kapcsolódik. Elképzelhető, hogy ha lepötyögjük a minket érintő bajokat és felsoroljuk, hogy milyen utakon lehet megoldani őket, megtalálhatjuk a számunkra legideálisabb megoldást. Persze, nemcsak olyan problémákra kell gondolni, amik negatívak, hanem például feladatokra, mint például: melyik várost válasszuk költözésnél, milyen autót vegyünk, melyik színt válasszuk a konyhába.

3: Segítség nyújtása az olvasóknak

Persze, nemcsak segítségről lehet szó. Elképzelhető, hogy egy bejegyzést elolvasva valaki elkezd elmélkedni az adott témáról, esetleg ki is fejti véleményét komment formájában. Vigaszt is nyújthat egy-egy mondat az ember számára, esetleg felüdülést a szürke hétköznapokban.
Talán, egy képzeletbeli kulcsot adunk át az olvasónak, a problémájának megoldásához. Netán éppen a mi bejegyzésünk kell ahhoz, hogy elhatározza magát. Lehet, hogy pont egy diétázós blogot vezetünk, mert mondjuk 30 kilót kell lefogynunk és eldöntöttük, hogy leadjuk. Azzal, hogy feltesszük, milyen étel volt a reggelink, másnak ötletet adhatunk, hogy ha tanácstalan abban, hogy miből álljon a következő étkezése.

4: Kevésbé vagy egyedül

Mindenki életében előfordulhat, hogy a véleményével, az élethelyzetével egyedül érzi magát. Ehhez már annyi elég, hogy ha egy osztályban csak ő szereti a keményebb zenéket vagy esetleg már a stílusával kitűnik a tömegből. Ahhoz, hogy egyedül érezhessük magunkat egy közösségben, nemcsak a külsőleg látható, hallható tulajdonságok járulhatnak hozzá. Az is megteszi, hogy ha például csak mi ódzkodunk a maszk használatától vagy gondoljuk azt, hogy a piros körömlakk nem szép.
Azonban, amiért az ember társas lény (legalábbis ezt mondják), következhet az, hogy a saját kis világából egy részletet megosztana a másikkal. Viszont, ezt az igényt nem mindig elégíthetjük ki a fizikai valóságban, akár család, akár munkahely szintjén. Így, marad az internet által nyújtott lehetőség, egyúttal a blogvezetés lehetősége. Attól, hogy egyedül érezzük magunkat egy adott közösségben, neten találhatunk olyan személyt, aki egyetért a mi nézőpontunkkal. Ha találunk minimum egy olyan egyént, aki például ugyanúgy kemény vonalon mozog zenében, tudhatjuk, hogy nem vagyunk egyedül.
Akkor is segítségünkre lehet a blogvezetés, ha úgy érezzük, a környezetünkben senki nem hajlandó meghallgatni az adott problémánkkal. Elképzelhető, hogy az életünkben egy-egy baj újra és újra felbukkan és egyúttal ugyanazok az érzések törnek fel bennünk, de akiknek elmondjuk, szépen elfordulnak tőlünk, mondván panaszkodunk, nem kíváncsiak a boldogtalan érzésvilágú beszámolókra.

5: Hasznosság, új cél, új hobbi

Minden életszakaszban megtudjuk kérdőjelezni a hasznosságát a dolgoknak. Mivel leszünk többek, hogy ha megtanuljuk azt a verset/évszámot? Mit tesz hozzá az életünkhöz az, hogy ha szinte már összeesünk egy tizenkét órázós műszak után a gyárban? Miért éri meg nekünk két órán át buszon ülni, hogy eljussunk A-ból B-be és vissza?
A blogolás nagy eséllyel előbb lesz hobbi, mint a munka vagy a tanulás. Ha elkezdünk egy blogot, mi választjuk  meg a témát. Nem kötelező arról írni, hogy milyenek az angolok, a németek, ha minket csak a lakberendezés érdekel.
Ezzel a tevékenységgel (mármint blogvezetéssel) új színt vihetünk az életünkbe, ezáltal újabb célt, feladatot hoz el és nyilván hobbiként léphet be az életünkbe. Azzal, hogy például hetente egy bejegyzést írunk meg és publikálunk, hasznosnak érezhetjük magunkat. Hiszen, ha mondjuk recepteket osztunk meg a nagyvilággal, lehet pont az a pörköltös lesz az, ami alapján egy számunkra ismeretlen otthon megörvendezteti a családját.

+1: Az a bizonyos asztal...

Hányszor hallottuk már azt a mondatot, miszerint le kell tenni valamit arra a bizonyos asztalra? Ha mondjuk már egy éve vezetünk blogot és rendszeresen írunk bejegyzéseket, amiket meg is jelentetünk az oldalon, akkor már képzeletben ezt is letudjuk tenni arra az asztalra.
Persze, van ennél sötétebb nézőpont is. Ha egyszer már nem leszünk (akár tetszik, akár nem, sajnos az a nap is eljön), a blog nem törlődik magától, hanem fentmarad az utókornak.

Ezek lettek volna az érvek, amik a blogírás mellett szólnak. Persze, ezen pontok mellett számtalan okot lehet még találni arra, hogy az ember miért kezdjen el blogolni.
Ha már bloggerek vagytok, számotokra miért jó ezt a tevékenységet űzni, mit láttok benne? Mit tanácsolnátok azoknak, akik még csak most vágnának bele ebbe az egészbe?

Sokan állnak ki az autóhasználat mellett, de sokan ellenzik. Vannak, akik éppen a jogsit tervezik, hogy hogyan is vágjanak bele, de mások hallani se akarnak róla. Olyan is akadhat, aki az érveket gyűjti össze, miért fizessen ki több százezret egy tanfolyamra, aminek sikeres teljesítése után jogosítványt kap kézhez. 
Hoztam nektek öt érvet, amik segíthetnek eldönteni, hogy érdemes-e belevágni az egészbe, vagy jobb hagyni.

forrás
 

1:  több munkahelyen elvárt

Ha munkahelyet keresünk, hány olyan álláshirdetéssel találkoztunk, ahol követelmény a B-kategóriás jogosítvány megléte? Én már találkoztam ilyen hirdetéssel és nyilván az esélyesek közül kiestem, hiszen nincs jogsim.
Lehet, hogy futárnak nem a legjobb lenni, de mindig jobb lehet, mintha ott állnánk üres zsebbel a számlák fölött. (És kevésbé monoton, mint ha egy szalag mellett lennénk hat napon át.)
Több eséllyel indulunk, hogy ha számunkra nem okoz gondot egy autót hivatalosan vezetni. (Be lehet ülni volán mögé jogsi nélkül is, de ha bármiféle gond adódik belőle, nagy eséllyel nem fogjuk egyhamar elfelejteni.)

2: nem baj, ha nincs busz/egyéb 

 
Ha rendelkezünk autóval és jogosítvánnyal, nem vagyunk vonathoz és a többihez kötve. Pont elmehetünk hamarabb, esetleg tovább kell maradnunk? Ha autóval érkeztünk munkahelyünkre, nem kell aggódni amiatt, hogy tíz perccel ezelőtt ment el az egyik járat, amivel mehettünk volna. 
Ha valaki tömegközlekedésre hagyatkozik, számára jó pár állás elérhetetlen. Milyenekre gondolok? Vidéken van, hogy az élet hajnal 4-5 óra táján kezdődik el és éjfél előtt fejeződik be. Azonban nem egy olyan hely van, aminek nyitvatartása nem igazodik a tömegközlekedéshez. Hajnal 4 órakor kezdeni? Mégis hogyan jut el erre a munkahelyre egy olyan, aki csak gyalogolni tudna kora hajnalban, mert nincs más? 
Másik problémát adhatja az, hogy ameddig egy autóval rendelkezőnek elég felkelnie jobb esetben 7 óra előtt nemsokkal, addig lehet, egy kisebb településről nagyobb településre bejáró személynek, amiért buszozásra kényszerül, éjfél után három órával már indul a napja. 

3: cipekedés

 
Ha valaki nem szeret napi szinten járkálgatni a boltokba és jobban preferálja a nagybevásárlásokat, annak is jobb megoldás az autó. Hiszen hogyan könnyebb hazavinni 4 zsugor kólát/ásványvizet, több kiló köretnek valót, több kilónyi zöldséget, húst? Nyilván nem kényelmes buszra felkínlódni a sok-sok vásárolt terméket, mindez mellett még a többi utas is tekintetükkel szurkálhatnak, hiszen nemcsak egy embernyi helyet veszünk el a szabadon hagyott területből.

4: váratlan események

 
Mit teszel, ha hajnal 2 órakor valami történik és neked azonnal indulni kell? Ha buszhoz vagy kötve, akkor várhatsz akár több órán át is. Esetleg hívhatsz taxit, de anyagilag megterhelő lehet. Gyalog menni nyilván lassú megoldás, bicikli gyorsabb, a kocsi még kevesebb időt vesz igénybe.
Ha már dolgozol és termelésben veszel részt, bármikor közölhetik: maradni kell még néhány tíz percet. 
Egyik napról másikra módosulhat bármiféle találkozó, esemény és nem biztos, hogy ilyen rövid idő alatt le lehet rendezni az adott helyre való eljutást. 

5: több kilométerrel arrébb levő munkahely

 
Ha meg tudod oldani egymagad, hogy eljuss több kilométerrel arrébb levő településre, könnyebb helyzetben vagy. Kevésbé fog megterhelni az, hogy ha a szomszéd városba kell átjárnod reggel 8 órára, hogy ha te foglalsz helyet a volán mögött. 

Ennyi lenne az öt szempont, amin keresztül nézve a helyzetet, jobb választásnak tűnik az autóvezetés. Az én életemben nem egyszer adódott olyan alkalom, amikor egyszerűbb lett volna, ha rendelkezem jogsival és saját autóval. Nyilván négykerekű nélkül is van élet, ott van például a robogó, motor, bicikli. A biciklizés ráadásul egészségesebb is és napi mozgást is kipipálhatjuk általa. Nyilván lehet használni tömegközlekedési eszközt, ami sokkal kihasználtabbnak bizonyul, mint egy négykerekű.
Ez a bejegyzés ennyi lett volna, sziasztok, találkozunk legközelebb. :) 

Sokat gondolkodtam azon, hogyan lehetne erről a témáról írni.
Ugyanis a maszk-ellenesség nem mainstream álláspont, hanem megvetett, közutált, kerülendő nézet.

 

 forrás

Napokban lépett hatályba az a rendelet, mely a száj-orr eltakarását írja le, mint betartandó elem, ellenben az idősávot egyetlen szóval se említi. Ez egyet jelent azzal, hogy az előbbi megmaradt, az utóbbit viszont el lehet felejteni. A többség ennek örült. Az én környezetemben is azok alkották a többséget, akik számára az idősáv jelentett több bosszúságot, nem pedig a szájkosárnak csúfolt tárgy. Azonban hogyan viseli el a helyzetet egy olyan személy, aki nem hajlandó szájmaszkot húzni az arcára?

Mit élhet át az, aki ellenkezik a maszkviseléssel? 

Nyilván azok, akik könnyedén beadták a derekukat az új, követendő magatartásnak, talán egyáltalán nem értik, miért lehet valaki a másik táborban? 
Fóliasapkás, konteó-hívő, talán ezt gondolják azokról, akiknek szájuk, orruk látszik... kivéve persze, ha még láthatólag óvodás korú gyerekről van szó. 
Úgy gondolom, élnek olyan személyek, akik valamilyen egészségügyi, lelki ok miatt tartózkodnak a maszkviseléstől, nem pedig háttérhatalmat, gyíkembereket kiáltanak vagy a divatos megjelenésüket féltik. Ők azok, akik mondjuk pánikrohamot kapnak, ha eltakarják szájukat, orrukat. Pedig a rendelet erre kötelezi őket. Ha nem viselnek szájmaszkot, vagy sálat, esetleg kendőt, akkor a gyomor koroghat tovább. Hiszen, ahány embert beengednek szabadon hagyott arccal egy üzletbe, annál több kockázatot vállalnak a bolti eladók, hiszen ez szabálysértésnek minősül.
Persze nemcsak kitalálom a büntetés veszélyét, hanem konkrét rendelet szól erről (is). Ez a 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet. (Záró rendelkezéseknél keresd a büntetésről szóló részt!)

Tehát, aki továbbra se akar hordani maszkot (se egyéb arceltakaró tárgyat), az bizony bajban érezheti magát. Nemcsak a közvélemény veti meg és emlegeti a lélegeztetőgépet, hogy az biztos kényelmesebb lesz, hanem hátrányból is indul. 

Ha kitart álláspontja mellett, elfelejtheti a boltbajárást. Láthatja, hogy kollégái/ismerősei/családtagjai milyen könnyedén mennek különféle boltokba (legyenek azok élelmiszert vagy ruhát áruló üzletek), míg ő azon gondolkodik, hogy vajon az adott gyümölcs/zöldség/pékáru meddig lesz elég. Míg más észrevételezi, hogy kilyukadt a cipője, így másnap elmegy az egyik közeli cipős üzletbe, ő addig eltűri, hogy például nincs táskája, mert leszakadt a pántja. Ez esetben inkább otthon kutakodik tovább, hátha talál valami táskát vagy hordja tovább a leszakadt pántút vagy elővesz bevásárláshoz használt zacskót. 

Mindez mellett, hogy az életét megnehezíti a rendelet be nem tartása, szégyelli is az álláspontját. Hiszen míg mások kifejezik, hogy igen, utálják a szájmaszkot, a következő pillanatban az egyik fülükön van a gumiszalag, következő pillanatban már a másikon is és voálá, kész is a kórházakban megszokott látvány. Mégis, miért merje elmondani álláspontját olyan személyeknek, akiknek nem okoz gondot ez a rendelet? Miért mondja el a szüleinek, akik nyíltan hirdetik a maszkviselés jóságát? Miért mondja el olyanok számára a problémáját, akik negatív véleménnyel vannak a fél arcukat el nem takaró személyekről? Ha olyan környezetben él, ahol valóban, ő alkotja a kisebbséget, akkor a nézőpontjával egyedül maradt és ha nem akar konfliktust, akkor csendben marad. 

Míg mások ujjongásban törtek ki a hír hallatán, hogy az idősávos vásárlást lehet temetni, ő csendben figyelte a vélemények szárnyalását. Ő nem tudja repeső boldogságban ünnepelni a szigorítás eltörlését, hiszen a háttérben mindig ott van az, amit ő nem akar viselni. Hiába mehetne be délelőtt 10 órakor a közeli pékségbe, számára a helyzet nem változott. Ameddig még június első felében tartott az idő, addig vagy a maszkviselés, vagy az idősáv miatt nem léphetett át nyugodt szívvel egy bolt küszöbén. Miután eljött június tizennyolcadika, azt követően se léphet át nyugodt lelkiismerettel a fotocellás ajtón, hisz két tiltásból elvettek egyet, de meghagyták a másikat. Így számára a helyzet változatlan. Körülötte viszont boldogan suhannak az emberek délelőtt 9-kor, 65 évnél idősebben reggel 7-kor a különféle élelmiszerekért. 

Mit tehetsz, ha maszkviselés ellen vagy? 

Legkönnyebb azt tanácsolni, hogy változtass a hozzáállásodon. Tehát, erőltesd meg magad, hordd a maszkot, mint mások. Ez a mainstream nézőpont. Ezt tolerálhatják leginkább az emberek. Ez esetben megszűnik a fennakadás, miszerint nem engednek be különféle boltokba. 

Azonban, gondolkodjunk csak! Mi értelme ennek a tanácsnak, ha egyszer valaki eddig nem lépett rá erre az útra? Ha eddig ellenszegült a közakaratnak, akkor miért pont most történne pálfordulás az életében? Lehet azt is megoldásnak "kínálni", hogy vegyen egy kis merészséget, bátorságot, menjen csak szabad orral és szájjal az abc-be és a többi helyre, hátha nem küldik ki. Viszont érezzük, hogy ez bizony nem a legjárhatóbb út, hiszen még mindig van esélye annak, hogy kiküldi a biztonságiőr, esetleg szabálysértésről lehet elmélkedni a következőekben.

Jó, de akkor hogy legyen kenyér az asztalon? Ha otthoni készítésben gondolkodsz, ahhoz is a boltból kell megvenni az élesztőt, a lisztet. Tehát, ugyanott tartasz. Vedd fel a maszkot, de csak a szádat takard el vele, vagy használd áll-toka fogónak. Viszont ez se a legjobb megoldás. Hiszen, így a maszk nem véd... ha úgy adódik, kötelezhetnek rá, hogy rendeltetésszerűen használd a maszkot. Pedig ezt nem akarod? Akkor ez se jó tanács neked. 

A rendeletben szerencsére nem az szerepel, hogy maszkot KELL hordani. Csak annyi szerepel, hogy "az üzletben történő vásárlás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt". Így jön képbe a sál, a kendő. Ha esetleg csak a maszkkal van bajod, elég egy kendőt előkeríteni és azt hordani... és ezzel meg is szűnt a nyűg.

Ha valamilyen csoda folytán rászántad magadat a fizikai vásárlásra, akkor ne egy-két napra elég ételt vásárolj, hanem minél többet, amennyit ki tudsz fizetni és haza tudsz cipelni. Ne fél kilós kenyérkéért menj el kosarat tologatni, hanem vegyél mondjuk öt kiló rizst. Ha otthon van fagyasztód, ne félj használni! Még kenyér is mehet be oda nyugodtan, annak ellenére, hogy nem ajánlják.

Viszont, ha semmiképpen se akarsz boltba menni akkor már komolyabb a helyzet. Persze megkérheted a családtagodat/barátodat, hogy menjen helyetted vásárolni.

Azonban, ha egyedül vagy és a maszk-nélkülöző nézőpontoddal nem akarsz másnak kitárulkozni, egyedül kell megoldani a helyzetet. Eldöntheted, hogy beállsz-e a sorba vagy kitartasz az álláspontod mellett. Ha beállsz a sorba, akkor lelki baj esetén felkereshetsz lélekgyógyászt. Ha viszont kivűl állsz a soron, még nincs minden veszve. 

Talán, de nem biztosan, ha egészségügyi gond miatt nem akarod akadályozni közvetve a légzésed, lehet orvosi papírod arról, hogy mentesülsz a kötelezettség alól. Azonban, nem tudom, ez mennyire igaz. A 285/2020-es rendeletben csak a 6 évnél fiatalabbakat említi, a maszkot nem viselők táborában, nincs szó semmilyen egészségügyi felmentő papírról... és ha valóban lehet mentesülni a maszk-kötelezőség alól, szerintem nem elég indok az, hogy például nem akarsz összeesni a boltban az oxigénhiány miatt.

Érdemes a kamrád, fagyasztód tartalmával megismerkedni és az ott található dolgokból készíteni ételt. Ha nem tartod magadat finnyásnak, "hiányos" főtt-sült étkek is kerülhetnek asztalra, mint például húsleves hús nélkül, csak tésztával és húsleves kockával. Nyilván az ilyesfajta táplálék nem a legoptimálisabb egészség szempontjából, de ha nem akarsz boltba menni, utolsó mentsvárként ez is megteszi.

Jó opció lehet az online rendelés. Kérheted házhoz a kiszállítást, vagy esetleg postapontra (már ha van ilyen lehetőség). Viszont ez esetben számolnod kell minden bizonnyal postaköltséggel és azzal, hogy nem biztos, hogy érdemes így rendelni romlandó árut. Van drogéria, ami szintén kiszállít, nemcsak fizikai boltokban lehet náluk vásárolni. Így, ha esetleg körömlakk, fogkrém kell az egyik drogériából, nem feltétlen kell kétségbe esned.

Ha pénztárcád engedi, különféle kifőzdék, (gyors)éttermek, ételbárok várják betértedet. Ha szerencséd van, akkor olyan adagot adnak, ami több, mint egy étkezésre elég. Ezeken a helyeken nem kell aggódnod amiatt, hogy beengednek-e maszk nélkül vagy sem. Ha nem akarsz elmenni étterembe, rendelhetsz pizzát, házhoz. Igaz, ez sem a legjobb, legegészségesebb opció, de egy megoldás, hogy ha nem akarsz maszkot viselni. 

Lehet, hogy számodra fontos, a véleményeddel ne érezd egyedül magad. Jó szolgálatot tehetnek a különféle közösségi felületek. Még ha csak olvasgatod is a kommenteket különféle hírek, kérdések alatt, megnyugtathat a tudat, hogy nemcsak te hanyagolod a maszk hordását.  

...és végezetül

Ez a poszt ennyi lett volna. Remélem, tudtam segíteni nektek, hogy ha valóban gondot okoz számotokra a maszkviselés miatti következmények. Talán az lenne a legjobb, hogy aki akarja, hordja, de szabályosan; míg aki nem akarja, az nyugodtan megvehesse az aznapi kenyerét.  

Maszk. Senkinek se kell bemutatni ezt a fogalmat és nagy eséllyel mindennapjaink része. Mit hozott el a tizenhetedike, szerda, ezzel kapcsolatban?

A jól ismert maszk

Mielőtt kiderült volna, hogy mégis, milyen intézkedéseket hoznak "ott fent", különféle oldalakon arról lehetett olvasni, hogy talán az idősávról döntenek.
...majd lehullt a lepel. Ugyanis a Magyar Közlöny 145. számában olvasható maszk ügyben a helyzet. Marad velünk, röviden megfogalmazva. Ezt a 285/2020 Korm. rendelet jelenti ki, amiben kiderül, hol kötelező viselni, ha az ember betöltötte a 6. életévét: 
- tömegközlekedési eszközökön;
- üzletekben, vásárlás közben.

Ti a maszkviselés mellett álltok ki vagy ellene vagytok?

Ismét itt vagyok, jöttem egy újabb bejegyzéssel. Az előző bejegyzésben arról volt szó, hogy például milyen parfümök, tusfürdők fogytak el. Most viszont teljesen mást hoztam nektek.

forrás

Talán egy olyan ember vagy, aki éppen gondolkodik azon, hogy érdemes-e elkezdeni a blogolást, vagy inkább felejtse el az egészet, dobja a képzeletbeli kukába? Ha megérett benned a vágy, akkor valami miatt csak megszületett benned. Azonban van néhány kérdés, ami segíthet eldönteni, valóban ez a te utad, vagy csak röpke gondolat. 

Elsőként érdemes lehet megfogalmazni, hogy mégis, mi lenne a célod ezzel a tevékenységgel. Dokumentálás? Segítésnyújtás másoknak? Véleménykifejtés? Terméked, vállalkozásod bemutatása, népszerűsítése? Mindegyik jó indok lehet arra, hogy miért is vágj bele ebbe az egészbe. 

Persze felmerülhet az a kérdés, hogy mégis, ki választja a blogolást, amikor ott a jól ismert videómegosztó oldal, ahol több embert lehet elérni? Biztosra veszem, hogy élnek olyanok, akik szívesen megosztanák a gondolataikat a nagyvilággal, de a hangfelvételtől, kamera előtt való megjelenéstől idegenkednek, esetleg nem szeretnék, hogy ha kilétükre fény derülne. Így marad a blogvezetés, mint alternatív verzió. Esetleg, számukra szimpatikusabb az írott forma, mint a szóbeli információ átadás. 

Úgy vélem, hogy a blogolással is lehet fejlődni. Ha másban nem is, fogalmazásban. Ugyanis, hogy ha az ember nemcsak saját magának írja az újabbnál újabb szavakat, akkor bizony egy szintet el kell érnie. Nem mindegy, hogy egy adott kifejezést ezerszer, vagy csak hébe-hóba használunk. Az se lényegtelen, hogy milyen helyesírással rendelkezünk. 

Miről írjunk? Talán attól tartasz, hogy hiába érdekel téged egy adott téma, mások számára az maga a halálos unalom. Lehet, hogy így van. Azonban az is elképzelhető, hogy nem így van... aki a videózáson gondolkodik, hogy vágjon-e bele vagy sem, annak is azt tanácsolják, hogy csak csinálja. A különféle önfejlesztő könyvekben, cikkekben előfordul az a kijelentés, miszerint mindig a most a legmegfelelőbb alkalom arra, hogy valamit elkezdjünk. A blogvezetés is ilyen lehet. Maximum, hogy ha tényleg bebizonyosodik, hogy hasztalan a próbálkozás, abba lehet hagyni, de legalább nem kínoznak tovább a "mi lett volna, ha..." és a "miért nem kezdtem el" kérdések. 

Sziasztok!

Most egy könnyed témával készültem. Bemutatok néhány terméket, amit elhasználtam nyár elejére (összevártam ezeket, nehogy azt higgyétek, hogy egy hónapban sikerült ennyit kiüríteni :D).

1: Aveo acetonos körömlakk lemosó

Ezt a 125ml-s kiszerelésű körömlakklemosót még régebben vettem Müllerben. Már nem tudom, hogy mennyibe került, de megérte. Vattakorongra löttyintve egy kicsit, könnyedén lehozza a körömlakkot. Ha olyan terméket keresel, ami pénztárcabarát és valamilyen illata (nem büdös) van, akkor ez egy jó választás lehet neked.

2: Be happy tusfürdő

Aki olcsó tusfürdőt keres, akkor ez nem neki való. Maga a csomagolás jól mutat, (füstszerű színkavalkád fehér alapon és fekete kupakkal) az ára már kevésbé tetszetős. Ugyanis eredeti áron, Oriflame-nél 1499 ft-ba kerül és ezért 200 ml-t kapunk belőle. Van, hogy leértékelik ezt a tusfürdőt, például 699 ft-ra, úgy a pénztárcának kímélőbb, de még úgy se tartozik a legolcsóbb választások közé. Számomra ennek a tusfürdőnek kellemes az illata, narancsos (de élénken, nem lágyan). Ha szereted az ilyesfajta illatokat, akkor próbáld ki egyszer. 

3: Chill out tusfürdő

Hasonló az előző termékhez, szintén Oriflame-től lehet beszerezni. A csomagolása is hasonló az előzőhöz, noha színvilágban (és persze illatban) eltér az előzőtől.  Ezzel a tusfürdővel a cédrusfa és levendula kombinációját szagolhatjuk. Egynek elment, ezt is akkor érdemesebb kipróbálni, amikor éppen akciós. 

4: Be my Valentine

Ez egy világos rózsaszín, hígabb kézkrém, szintén az Oriflame-től. Ha jól emlékszem, ez egy limitált kiadású termék volt. Fehér alapon rajzolt-festett virágok, szívecskék vannak a csomagoláson. Nem lett kedvenc, így ennek se tervezem az újra vételét. Azonban, ha még kapható és szeretnél egy rózsás illatú kézkrémet mondjuk tavaszra, esetleg nyárra, jó választásnak bizonyulhat ez. 

5: Spiced Citrus kézkrém

Talán ez is egy limitált szériás kézkrém, szintén az Oriflame-től. Ha ránézek a csomagolásra, a karácsonyt juttatja eszembe, ugyanis narancssárga alapon arany színű minták is találhatóak rajta. Mindez mellett, mikor szokott a szobákban narancsos-fahéjas illat terjengeni? Attól, hogy ez télinek hat, nem tántorított el attól, hogy használjam akkor, amikor nincs tél és karácsony. Végre egy kézkrém, ami számomra tetszetős. Ezt már minimum egyszer újravettem, mert kedvenc. 

6: Spirit of wild roses

Ez egy kis, 30ml-s kiszerelésű illat és valamelyik drogériában vettem, még régebben. A neve is mutatja, hogy ez egy rózsát idéző parfüm. Az olcsó árkategóriába tartozik, így jó választás lehet, hogy ha spórolni akarsz. Nem lopta be magát a szívembe, de attól még elhasználtam. Egy könnyedebb illat, emlékeim szerint, így egész nyugodtan viselhető tavasszal, nyáron is. 

7: Eclat Femme

Ez szintén Oriflame-nél kapható. Én egyszer 8 ml-s kis üvegcsében vettem meg ezt a terméket. (Nagy testvére drágább árkategóriába tartozik.) Kissé ünnepinek hat, talán egy kislánynak még túl sok, mert nem kis gyümölcsösen-édes illatról van szó. Idősek is nyugodtan viselhetik (talán pont ők a célcsoport), nem az a szirupos-cukros-rózsaszín világ. 

Nos, ezek lettek volna azok a termékek, amiket be szerettem volna nektek mutatni. Tudom, szinte csak Oriflame-s termékek, majd talán következő fordulóban másként lesz az arány.
... és ezzel vége is ennek a bejegyzésnek. "Találkozunk" legközelebb! :) 

Ennyi volt. Nem, nem a blognak, hanem egy ideiglenes helyzetnek az életemben.
A koronavírus-helyzet mindenkit érintett valamilyen formában, így engem is. Noha nem sokat tudhattok meg rólam, annyit azért elárultam, hogy egyik nap elbúcsúzhattam az addig megszokott hétköznapoktól:
"Előző hét péntekjén még gyanútlanul tértem haza abban a hitben, hogy a következő héten is be kell járni. Tévedtem." - idézet az egyik, korábbi bejegyzésemből.
Viszont ennek az ideiglenes helyzetnek, ami tavasz első hónapjában született meg az életemben, június első hetén véget ér.

forrás

Számomra hogyan is telt ez a pár hét? Ha már így alakult, akkor próbáltam hasznosan tölteni az időmet amellett, hogy igyekeztem spórolni. Azonban, könnyebb volt úgy megtartani a pénzem, hogy se ide, se oda nem tértem be.  Ugyanis otthon maradás napjától kezdve például hanyagoltam az újabb ruhák beszerzését (mondjuk használt ruhás boltban), hagytam a smink-parfüm vásárlásokat is és még meg se fordult a fejemben, hogy egy kávézóban kérjek egy forró, gőzölgő kávét. Az, hogy többet tudjak eltenni későbbiekre, fontosabbnak bizonyult számomra, mint például elmenni az egyik drogériába és megvenni a tusfürdőt, meg előre az ajándékokat karácsonyra. (Tehát, nem rettegés miatt hagytam az ilyesfajta vásárlásokat.)

Az, hogy én kiestem a megszokott életritmusból, attól még a világ, az ország ment tovább.
"Maradj otthon" szállóigévé lett, "Ez minek vesz fel maszkot?" kérdés teljesen értelmetlenné vált. Megérkezett az idősávos vásárlás, egy időre bezártak bizonyos üzletek. Csak otthonról szemléltem, mi is történik az országban, milyen rendeleteket, korlátozásokat hoznak? Később már azt olvastam hírként, hogy nyithat ez is, nyithat az is. Persze, amiért én alig tettem ki a lábam az utcára, ezek kevés változást hoztak életemben.

Viszont ott volt a május negyedike. Addig, a szülővárosomban (ami nem Budapest) nem számított kötelező érvényűnek a maszkviselés. Azonban május első hétfőjén enyhítéseket adtak, cserébe buszra szállva, boltba menve az emberre kerüljön fel a maszk. Az én szemszögemből, igazság szerint ez szigorításnak bizonyult. A május negyedike előtti, rendeletekben tett korlátozások nem feltétlen érintettek... de az a maszk, május negyedikétől! Az érintett. Milyen rendeletről is van szó? Erről. Még inkább meggondoltam, hogy menjek-e boltba vagy sem.

Most pedig a május véget ért. Azzal, hogy visszajött a februárban otthagyott mókuskerék, az az érzés születik meg bennem, hogy  "már minden rendben, vége a koronavírus időszaknak". Pedig tudom, hogy hiába térek vissza a megszokott hétköznapokhoz, nincs így. Ha vége lenne, akkor:
- miért kell másfél méteres távolságot tartani;
- miért kell maszk (vagy sál vagy kendő) boltokban és a tömegközlekedési eszközökön;
- miért nem oszlott még fel az operatív törzs; 
- miért van koronavirus.gov oldalon "korlátozások" menüpont;
- miért kell a védőtávolságot megtartani a parkokban;
- miért lehet elfelejteni még mindig a tömegrendezvényeket? 
(Aki a korlátozásokról szeretne többet olvasni, például erre a linkre kattintva megteheti.)

Volt egy ötletem, milyen témáról írhatnék. Mondjuk arról, hogy miket tervezek, hogy ha számomra visszaáll az élet a februári helyzetbe, tehát "menni kell": különféle készletek feltöltése, kézfertőtlenítő után nézés... de ez csak ötletfoszlány volt csupán. 
Most pedig itt vagyok. Vissza kell térni a márciusban megszakított életritmushoz. Azonban nem lesz olyan, mint amilyent otthagytam, hiszen a maszk (vagy annak helyettesítője) kötelező és ne felejtsük el a többi korlátozást.

Vajon mikor áll vissza minden a régi kerékvágásba? Vajon mikor lehet úgy átlépni egy bolt küszöbét, hogy nem kell előtte lázasan kutakodni a táskában, hogy elhoztuk-e a maszkot? Néhány vélemény szerint, jönni fog egy második hullám. Ha eléri Magyarországot is, akkor ismét ezekkel az intézkedésekkel, korlátozásokkal fogunk szembesülni? A karácsonyt ünnepelhetjük-e úgy, hogy nem mondhatjuk el, hogy ősszel ismét felütötte a fejét a koronavírus, ezzel második hullámot okozva? 

Azonban egy biztos: minderre akkor fogunk választ kapni, ha már decembert fogunk írni és múltként fogjuk számon tartani az őszt, a nyarat. Addig meg? Csak reménykedhetünk, hogy hamar túl jutunk rajta. Addig csak reménykedhetünk, hogy nem ér súlyos veszteség minket, a számlák pedig nem gyűlnek fel az asztalon.

Mindenkinek a legjobbakat, "találkozunk" a legközelebbi bejegyzésnél.

Valami hiányzik. Mintha valamiről elfeledkeztem volna. Mi is lenne az? Á, az nem lehet, még odébb van, még nincs huszonnyolcadika, de azért nézzük meg, mikor lesz, hisz hamarosan írni kéne róla, nem? Aztán megnéztem. Mégis, milyen huszonnyolcadika? Az bizony huszonkettedike, tehát tegnap. (Mi sem természetesebb. :D)
Blogbejegyzés címéből már kitalálhattátok, miről is van szó. Igen, egy világnapról. 

Nos, így utólag, boldog goth világnapot!

forrás

Egy kis történelem

Persze, kérdezhetnénk, hogy honnan jött ez az egész? 2009 május huszonkettedike: ezen a napon egy rádióadó (BBC 6, Angliánál kell keresni ezt az adót, nem pedig Magyarországon) foglalkozott a goth szubkultúrába tartozó zenék bemutatásával. Ennek köszönhetően született meg, hogy akkor legyen ez a nap a goth világnap.
Ezzel a nevezetes nappal kapcsolatban két linket hoztam: egy videót és egy oldalt. Az előbbi egy olyan személy videója, aki, még ha nem is rendszeresen (és gyakran), de feltölt videókat, goth témakörben. (Nem, semmi közöm jelenleg hozzá, csak annyi, hogy én is meg szoktam nézni azokat, amiket feltölt és érdekel. :D)
Az utóbbi pedig a "worldgothday", amihez angol nyelvtudás szükséges.

Mit adhat ez a nap nekünk?

Kérdezhetjük ezt és azt is, hogy mi értelme ennek az egésznek?  Egyesek minden bizonnyal, ha ránéznek egy ilyen szubkultúrában mozgó személyre, azonnal megállapítják magukban a vallási hovatartozásukat és még a "rendes emberek" kalapból is kiveszik őt. Ezzel a nézettel viszont nemcsak egyetlen egy napon kell számolni, hanem minden egyes nap. Akkor viszont mivel lehet több ez a huszonnégy óra, mint mondjuk február utolsó előtti napja? Ez igazából rajtunk múlik és a lehetőségeinken. 
Lehet, hogy ezen a napon még nem merjük magunkat goth-nak nevezni, csak a gondolat érlelődik bennünk: érdekel, vajon mit is rejt ez a szubkultúra? 
Lehet, hogy ezen a héten rúgtak ki minket állásunkból és időnk sincs arra (és kedvünk se), hogy a goth világnapot megünnepeljük magunk módján. 
Lehet, hogy leülünk egy pohár kávé/tea társaságában és felsoroljuk magunknak, hogy miért jó nekünk ebben a szubkultúrában mozogni, mi fogott meg benne.
Ahány ember, annyi lehet. Az is megtörténhet, hogy elfeledkezünk erről a kitüntetett huszonnégy óráról és csak másnap, esetleg egy hónap elteltével jut eszünkbe. Ez se feltétlenül számít bajnak. 

Új kezdet

Hiába a koronavírus, nem áll meg a világ és eljött május ezen napja. Ennek alkalmából belevághatunk több dologba, több "kihívásba", amit magunk állítunk fel. Például eldöntjük, hogy elkezdünk goth stílusú ékszereket, ruhákat hordani. (Persze, ha eddig nem tettünk volna így.)
Elhatározhatjuk azt is, hogy valamikor elmegyünk a fodrászhoz és új hajat kreáltatunk. 
Persze, a döntéseinket a koronavírus miatti intézkedések, félelem beárnyékolhatja. Ennek köszönhetően lemondhatunk egy-egy találkozóról, búcsút inthetünk egy rendezvénynek, amit goth világnapja alkalmából tartanának meg. Talán most lett volna az első olyan alkalom, amikor ilyenen részt vettünk volna.
Azonban lehet mást is elkezdeni. Például kezünkbe vehetünk egy könyvet Böszörményi Gyulától vagy megismerkedhetünk Edgar Allan Poe munkásságával.

Mérföldkövek

Ez a világnap alkalmat adhat arra is, hogy visszatekintsünk az elmúlt egy évre, hogy miben is fejlődtünk, mivel lettünk jobbak, mint voltunk tavaly ugyanekkor. Ha összegyűjtjük, hogy mivel lettünk többek, úgymond kézzel fogható lesz az eredmény és nem jelenthetjük ki magunknak, hogy eltelt egy év, feleslegesen. Persze amiért a világnap a goth szubkultúráról szól, adja magát a helyzet, hogy mivel kapcsolatban kellene mérföldköveket és új célokat felállítani.


...és ezzel a bejegyzés végéhez értünk. Így csak az elköszönés maradt hátra: legyen szép napotok, "találkozunk" legközelebb! 

Nos, ez is elérkezett. Ezen poszt azért született meg, hogy emléket állítson a blog egy éves születésnapjának.

forrás

- Lesz az több is, mint egy év - jelentem ki magamban.
Miről is kéne írni? Miről szóljanak ezek a sorok? Talán arról, hogy mi történt ezen május és előző május közt? Talán igen. Akkor egy kis történelem? Nyugi, nem fognak évszámok sorakozni. A különféle dátumok sorolását meghagyom a történelem óráknak.
Nos, a blog. Igen, ez a blog. Ebben a hónapban ünnepli az egy éves születésnapját. Nevezhetjük ezt évfordulónak is. Az első bejegyzés 2019 májusában került napvilágra, de nem ez a legolvasottabb. Azzal indítottam azon a tavaszon, hogy elmélkedtem a Goth világnapról.

- Erről írsz, utána meg teljesen másról - akár ezt is ki lehetne jelenteni.
Nem skatulyázom be a blogot egyetlen egy témára. Megfordult itt olyan bejegyzés is, ami kedvenc zenékről szólt, de olyan is, ami az aktuális helyzettel foglalkozott. A jövőben is ez a sokszínűség várható. Ugyanis ezen felület azon témák gyűjtőhelye, amik számomra érdekesek. Így kaphat helyet egy saját életbeli történés (mint például ez: link ) és mondjuk a koronavírussal kapcsolatos események. Megférnek egymás mellett? Igen.

- De te nem is jöttél rendszeresen bejegyzésekkel - kár tagadni, való igaz.
Voltak időszakok, amikor meglendült a szekér és volt olyan is, amikor takarót húzott az oldal. Mindez mellett, ha összevetjük a bejegyzések számát és egy évben levő hetek számát, eltérő számokat kapunk.

- Néhány számot azért tudnál mondani blogoddal kapcsolatban? - Nyilvánvalóan.
Az első bejegyzést már tudjuk, melyik is az. Összesen, (a mostanival együtt) 19 bejegyzés található meg itt. A legolvasottabb jelenleg az, amelyik koronavírusról szól, vagyis ez: link. Eddig a blog.hu címlapjára egyszer kerültem. 

- Jó, jó és mi várható? - kérdezhetné bárki, aki megfordul itt.
Vannak gondolataim, vannak terveim. Igyekszem rendszeresen hozni néhány mondatot. Néha drogériában vásárlok. Máskor aktuális téma miatt ragadok toll... avagy akarom mondani, billentyűzetet.

- Konkrét tervek? - jöhetne a következő kérdés.
Látható, hogy két "sorozatba" belekezdtem: az egyik a "kedvenc zene", másik a "random" témás. Ezek talán soha nem fognak lezárulni, hisz mindig van újabb zene, mindig van egy-egy kisebb ötlet.

- Jó, random témák ... de azoknak mi értelme? - számtalan gondolat kering a fejemben, de (hirtelen) nem bontható ki mind hosszabb bejegyzésé. Így adta magát a lehetőség, hogy akkor legyen több téma összevonva. Ha egy jobban megtetszik, jöhet egy poszt, csak azt taglalva.

Nos, végezetül, boldog születésnapot!

Miért ne lehetne három különféle témát összeszedni egy bejegyzésben? Ennek az előnye az, hogy egy adott témát nem kell hosszan taglalni, elég néhány mondatot leírni hozzá.
Ha minden jól megy, akkor ennek lesz folytatása. 

forrás

Nos, akkor kezdjünk is bele, jó olvasást, elmélkedést! Készítsünk elő egy pohár kávét(már ha nemrég keltünk) és helyezkedjünk el kényelmesen! 

1: Zene(tanulás)

Elsőként akkor legyen szó a zenéről. Mindenkinek megvan a preferált zenei stílusa: az egyik csak komolyzenét hajlandó hallgatni, a másik rock mellett néha nightcore-t is bekapcsol. 
Mindez mellett, ahogy idősödik valaki, annál több dal válhat emlék-felidézővé. Mire is gondolok? Mondjuk arra, hogy egy konkrét dal, ahogy felcsendül, emlékképek rohanják meg az embert. 
... És talán az a legfelemelőbb, hogy ha az ember maga alkot zenét, ha maga szólaltatja meg a hangszert.
Talán, azok közül, akik nem kaptak zenei oktatást az alap ének-zene órákon kívül, vágyakoznak arra, hogy egy-egy hangszeren megtanuljanak játszani. Ezzel nincs is probléma. Ha valóban úgy gondoljuk, hogy belevágnánk, akkor előtte érdemes megválaszolni magunknak néhány kérdést. Mondjuk elsőnek győződjünk meg arról, hogy valóban el akarjuk kezdeni a tanulást (és gyakorlást) vagy csak hirtelen fellángolás. Utána jöhet a lehetőségek megnézése: hiába szeretnénk zongorán tanulni, ha számunkra még a szintetizátor is túlontúl költséges és egyéb megoldások nem jöhetnek szóba. 

2:  Klímaváltozás

Folytassuk a sort teljesen más témával, de igazából ez a téma nem éppen a boldogságot hozza el az ember számára, hanem az aggodalmat. 
Amikor még én általános iskolás voltam, akkor a klímaváltozás messzinek tűnt. Szinte csak a tankönyvekben, esetleg máshol olvastam arról, hogy változik a világ klímája. Még távolinak látszódott a jégsapkák elolvadása, a vízszint emelkedése, az elsivatagodás. Lehet viszont, hogy akkor, még abban a korban én nem láttam sokat a világból és ezért nem értek el hozzám azok az információk, amik és ezért gondoltam megfoghatatlan helyzetnek a klímaváltozást.
Lényegtelen. Lényeg például az, hogy nézzük meg, milyen volt a mostani tél? Emlékszem, hogy több évvel ezelőtt (szintén, amikor még igencsak fiatalka voltam) egyszer "magas" hó volt a járda két oldalán, ahol mentünk gyalog. 
"De hát mit tehetnék én egyedül?"- akár ezt is kérdezhetnénk. Hiszen mi hiába döntjük el, hogy szelektíven válogatjuk a hulladékot, mindez mellett lehető legkevesebb szemetet dobjuk ki a kukába és lehető legkevesebbszer vásárlunk ruhát, sminket és mást, ha más nem így tesz. 
Mások kijelentik, hogy bizony ez az egész csak hiszti, nem is létezik. 

3: Olvasás

Szeretsz olvasni vagy utálsz? Igaz, ez a kérdés nem számít, amikor az olvasás előnyeit hangsúlyozzák. Lehet, hogy már gyerekként a szüleink közölték velünk, hogy egy könyv által tornáztatni a képzeletünket mennyire hasznos és mennyire jót fog tenni az életünknek. 
Abban nagy eséllyel mindenki egyetért, hogy egy cikk és egy hosszabb regény elolvasása kissé más fajsúlyban mozognak. Az egyik rövidebb (és nagy eséllyel valamilyen információt ad át valós helyzetről), a másik lehet, képzeletbeli történetet mesél el. 
Záráskánt egy tanácsot osztanék meg, amivel tökéletesen egyet értek: olyan könyvet vegyen az ember a kezébe, ami érdekli. Hiába mondják nagyszerűnek azt a krimi regényt, ha minket hidegen hagy a krimi-világ. 

Nos, ennyi lett volna ez a kis szösszenet, a "viszontlátásra" a következő bejegyzésig. 
 

Már jó pár hete jelen van az életünkben a koronavírus. Már megszokott látvány a maszk, a kesztyű, az otthonmaradásra buzdító szövegelés. Azzal, hogy már májust fogunk írni, mindez nem változik. 

forrás

Anyák napja
A május magával hozza azt, hogy családokban az anyák kiemelt napot "kapnak". Virág, csokoládé, felköszöntés, versmondás és még ki tudja, milyen ajándék kerül átadásra.
Igaz, nálunk május legelső vasárnapjára esik ez az ünnep, máshol például második vasárnapra esik. Megint máshol talán nem is a tavasz utolsó hónapjában tartják meg.
Aki bővebben szeretne olvasni erről, például erre a linkre kattintva megteheti. 

Tesztelések
...és akkor a sort folytassuk egy kevésbé vidám dologgal. Ez pedig a tesztelés. Miről is van szó? Igen, a "17 ezres" tesztelésről. A lényeg annyi, hogy négy egyetem úgymond összeállt, hogy több lakost koronavírus kapcsán leteszteljenek. Egy egyszerű ember számára annyi a lényeg, hogy ki lett választva több, mint 17 ezer fő, aki 14 évnél idősebb és magánháztartásban él. 
Nyilván van, aki szeretne ebbe a körbe bekerülni, van viszont olyan, aki nem. Ha kapunk egy telefonhívást és nem szeretnénk részt venni ebben az egészben, akkor "lemondhatjuk"... legalábbis így tudom, a 24.hu oldalon megjelent cikk alapján. Arról viszont nincs egy mondat se a cikkben, hogy a tesztelés mivel is járhat, milyen előkészületeket igényelnek.
Mire is gondolok? Arra, hogy ezen a garatváladék vétel előtt nem lehet inni, nemhogy enni, sőt, még a fogmosást és szájöblítést is hanyagolni kell. Ezt az állítást ebből a cikkből veszem. Tehát, ha valaki ilyen tesztre indul, ne érje váratlanul, ha ilyen feltételeket kell teljesíteni, vagyis ilyen előkészületeket kell megtennie. 

Nagyobb rendezvény? Ugyan már, felejtsd el ezen a nyáron!
Lehet úgy is írni, hogy a koronavírus elvette a nyáron megtartott Sziget Fesztivált és a többi olyan rendezvényt, ahol minimum 500 fő jelen van egyszerre. Ez nem légből kapott, nem pánikkeltés és rémhír terjesztés, hanem például itt vagy itt olvashatunk róla. Lényeg, hogy augusztus közepéig (15.-e) lemondhatunk az 500 főnél nagyobb tömeget szórakoztató fesztiválokról, rendezvényekről. 
Ez a hír van, akit lesújt, van, akit nem. Én az utóbbiak táborába tartozom, de nem kárörvendő mosollyal veszem tudomásul a szigorítást. Azonban, ha a szórakozáson túl nézzük a dolgot, észrevesszük, hogy ez bizony egyúttal azt is jelenti, hogy többen bevételtől esnek el ezáltal. Persze lehet reménykedni, hogy majd későbbi időpontra kerülnek a különféle rendezvények, hiszen a remény hal meg utoljára, szokták mondani. 

Érettségi
Amiért eljött a május, eljött az érettségi ideje is. Igaz, hogy ez a megmérettetés negyedikén kezdődik, annak ellenére, hogy a koronavírus tetőzését előző napra mondják. Erről (is) olvashatunk mondjuk itt. 
Mindez lényegtelen azoknak, akik számára az érettségit kötelező most letenni. (Mondjuk azért, mert tovább mennének főiskolára, egyetemre.) Nekik, ha nem halasztják el ezt az egészet, menni kell. Ha buszra szállva, maszkban állva, akkor úgy. 
Aki középiskolás éveinek a fináléjába ért, szíve joga és saját felelőssége, hogy hogyan dönt: megy, vagy nem megy. 
Mindenesetre, aki vállalkozik arra, hogy tudásáról számot adjon matek, irodalom-nyelvtan és a több más tantárgyból, annak sok sikert és sok szerencsét kívánok. 

Nos, ennyi lettem volna most. Mindenkinek a lehető legjobbakat és találkozunk legközelebb, a következő blogbejegyzésnél. 

Januárban még mindenki gyanútlanul gondolt az újévi fogadalmára. Még bizakodóan tekintett a tavaszra, a nyárra...

Forrás

Azonban Magyarországot is utolérte a vírus és március óta mindenki érzi akár így, akár úgy az egész helyzet hatását. Elég arra gondolni, hogy a boltba hogyan lépünk be; hány embert számolhatunk össze az utcán; esetleg ha például ápolók, orvosok, árufeltöltők, kamionosok vagyunk, testközelből átélhetjük a helyzetet.

A vírus által okozott gondhalmaz a tavaszi friss, nárciszos, festett tojásos, pasztellszín-világú ünnepet se kímélte. 
Noha annak, aki megkapja az "introvertált" jelzőt, sokkal könnyebb dolga lehet ezeken a hosszú hétvégének számító napokon is. Hiszen, ha introvertált, nagyobb eséllyel szeret egyedül lenni, egy jó történetű könyv társaságában. Azonban mi a helyzet azzal, akinek napi rutinjába tartozott például az egy órás biciklizés munka után/előtt vagy hetente csavargott a plázák, bevásárlóközpontok üzleteiben vagy esetleg hétvégente kirándulni ment? 
Mindez lényegtelen. A vírus miatt meghozott döntések beszivárogtak a mindennapokba. Már másként telnek a hetek, mint mondjuk egy évvel, vagy akár három hónappal ezelőtt.

Rengeteg dolog bizonytalan az emberek életében. Van, akinek a március (vagy az április) munkanélküliséget hozott. Van, aki "csak" fizetés nélküli szabadság címén tölti otthon a mindennapjait.
Van, aki most megrökönyödik azon, hogy ott, az az ember miért nem visel maszkot? Más valaki pedig legyint az egészre, mondván ezt csak "felfújják". Hosszan lehetne még sorolni. 

Én azt kívánom, hogy legyen mindenkinek, a lehetőségekhez képest, nyugodt és kellemes húsvéti ünnepe. 

Előző bejegyzés közel egy hete jelent meg, tizennegyedikén. Azóta ismételten változott (és súlyosabb lett) a helyzet. A köztudatban mindig előkelő helyet foglal el a koronavírus, de csodálkozunk? Nincs min csodálkozni, hiszen szinte kivétel nélkül érintett mindenki valamilyen formában, akár tanul, akár már dolgozik, akár munkanélküli és még sorolhatnám.  Az én életemben is változások történtek, köszönhetően ennek a koronavírus-vésznek. Előző hét péntekjén még gyanútlanul tértem haza abban a hitben, hogy a következő héten is be kell járni. Tévedtem.
Özönlenek a különféle cikkek, kommentek ebben a témában, elég csak felnézni a különféle híroldalakra vagy az "arckönyv" hírfolyamát végiggörgetni. 
Miket hozott ez a hét, a teljesség igénye nélkül? 

1: Pánik kering a fejek felett

Amiért egyre több cikk születik meg ebben a témában és egyre közelebb kerül ez az egész jelenség az emberekhez, borítékolható a pánik, a félelem, a szorongás. Vannak, akik csak legyintenek az egész helyzetre még mindig, akár még valóságosságát is megkérdőjelezik, mások már ki se merik tenni a lábukat.
Azonban a félelem nemcsak a koronavírus miatt születhet meg, hanem a hatásai-következményei miatt is. Vajon mit érezhet az, aki jelenleg fizetés nélküli szabadságon van és nincs tartaléka? Nem hiszem, hogy túl boldog lenne és azt se gondolom, hogy nyugodtság lenne rá a jellemző.

2: Bizonytalanságban úszva

A március most nem a tavaszi zsongást hozta magával, hanem például a létbizonytalanságot. Hiszen, amikor az ember rádöbben, hogy most nem fog pénz állni a házhoz, egyből a megélhetés biztonságát nullázza le.
Igaz, egy szolgáltató már jelezte, hogy életbe lép náluk a kikapcsolási moratórium. A többi szolgáltatónál nem tudom, mi a helyzet. Azonban, ha még hagyhatjuk a számlákat is, a bizonytalanság még mindig fent áll. Nem egy helyen olvastam, hogy kirúgások történtek, esetleg fizetés nélküli szabadság váltotta fel a munkát. Akik ezekben érintettek, mi lesz a sorsuk?

3: Maradj otthon!

Talán ez a felhívás már korábban létrejött, de én leginkább ezen a héten találkoztam ezzel. Megszaporodtak azok a kérések, melyek arra biztatnak, hogy az ember ne hagyja el az otthonát. Erre a lépésre buzdítanak azok az egészségügyi dolgozók is, akik egy kép erejéig összeállnak, kezükben papírlapokkal.
Persze, ez a felhívás kérdéseket is szül egyesekben, például: hogy maradjon otthon, ha nem teheti meg? A "home office" nem mindenhol járható út. Ez nyilván elsősorban az irodistákra lehet most jellemző, akik irodában dolgoznak. Azonban, egy pék hogyan süssön kenyeret "távmunkában"? Egy ápoló hogyan gyógyítsa a beteget távolról?
Azonban, nyilván vannak, akik eleget tesznek ennek a felhívásnak és csak a boltba menés (vagy gyógyszertárba való betérés) céljából hagyják el otthonukat. 
Nyilvánvaló tény az is, hogy egy introvertált beállítottságú egyén  jobban viseli az otthon maradást, mint az, aki heti rendszerességgel "csavarog". Hiszen egy olvasást, tv-nézést könnyebb a szobában megejteni, mint egy kirándulást vagy egy tömegrendezvényeken való részvételt.
Nyilvánvaló az is, hogy ellenvetést is szül ez a felhívás, hiszen nem mindenki ért ezzel a felszólítással egyet.

4: Idősek az utcán

A koronavírus leginkább az idősebbekre és a krónikus betegségben szenvedőkre veszélyes. Azonban többen azt sérelmezik, hogy a nagyszülői korba lépett személyek kint sétálgatnak az utcákon, míg a tanulók digitális oktatás miatt, a dolgozók (egy része) fizetés nélkül ül otthon. 
Azonban az emberek nemcsak azt nehezményezik, hogy például valami asztalokhoz ülnek az idősek az utcán, hanem a játszótéren játszó fiatalok jelenlétét is és megkérdőjelezik, hogy ők komolyan veszik a járványveszélyt.

5: Természet egy időre fellélegzik

A rossz dolgok mellett léteznek jó dolgok is, amiket ez az egész elhozott. Egy-két héttel ezelőtt az a hír járta, hogy ahol elég sok gyár termelte a füstöt, a csökkent (vagy leállt) termelés miatt láthatták a Napot. Máshol a víz tisztaságára hívták fel a figyelmet. 
Az utakon kevesebb kocsi látható (már ahol), ez pedig egyértelműen kevesebb kipufogógázt jelent, többek közt. 

6: Lakhatás olcsóbban

Amiért több elbocsátás, fizetés nélküli szabadságra küldés történik, felvetődik, hogy a nem saját házukban-lakásukban élők hogyan fogják előteremteni a lakbért. Hiszen nulla forintból elég nehéz összehozni egy nagyobb összeget, amit havonta le kell tenni az asztalra. 
Nem egy embertől olvastam, aki felvetette, hogy a helyzetre való tekintettel a bérbeadó felére csökkenthetné a bérlés díját. 
Face-n nemrég (szerdán) létrejött egy csoport, ami az olcsóbb albérletek kínálatát hozza el az emberek számára. (A csoport leírása alapján legalábbis ez feltételezhető.)

7: Tapssal köszönd meg!

Napokban a jól ismert közösségi portál hírfolyamán új dologra lettem figyelmes: a panelban lakókat tapsolásra buzdítják, este nyolc órai kezdéssel.
Ma kissé utánajártam, mi is ez az egész. Nemrég alakult Face-n egy csoport ezzel kapcsolatban, mely leírásában szerepel, hogy Káposztásmegyerből indult az ötlet. 
Célja? Megköszönni azoknak a munkáját, akik ebben a nehéz időkben szolgálják a lakosságot: egészségügyi dolgozók, tömegközlekedésben sofőrként tevékenykedők...

Nos, ennyit szedtem össze nektek, de nyilván nemcsak ennyi történt ezen a héten, ami a koronavírus témát illeti.
Igaz, lehet okot találni arra, hogy az ember pánikoljon, de nem érdemes. A félelemben élés nem tesz jót a szervezetnek és igazából, hiába rettegünk, azzal nem leszünk hamarabb túl ezen az egészen. 
Csak azt remélhetjük, hogy mondjuk áprilisban már csak rossz emlék lesz számunka a koronavírus, de lehet, hogy ez egy naiv gondolat.

Csak kapkodom a fejem, hogy milyen hírek, gondok kapnak szárnyra. Pár nappal ezelőtt írtam egy blogbejegyzést a koronavírusról és akkor bizony még oly' távolinak tűnt az egész. Azt tettem fel kérdésként az előző bejegyzésben, hogy mégis, átlag emberként hogyan érinthet valakit ez az ügy? Most már tudok mesélni, sajnos. 

1: Gyógyszertárak és a kézfertőtlenítő

Kezdjük az elején. A nap folyamán még gyanútlanul mentem különféle boltokba vásárolni, mindez mellett kézfertőtlenítőt kerestem. (Még van, azonban, amiért használom, nyilván hamarosan valamikor elfogy.) Kijelenthetem, hogy bizony már gyógyszertárakban is hiány van ebből a termékből. Bárki, aki akar menni gyógyszert venni, akkor azzal kell számolnia, hogy sorba fog állni: az üzletben annyi vásárló lehet, ahány eladó. Tehát, ha két pénztár van (és ezzel együtt két eladó), akkor két vásárló lehet egyszerre bent. Aki kézfertőtlenítőt keres, számára már lassan kijelenthető, hogy elkésett. Előbb kellett volna gondolkodnia. Jó hír viszont, hogy lehet otthon is készíteni kézfertőtlenítőt(elég beütni a google-be és több találatot kiad).

2: Felvásárlások

Amiért ma több boltban megfordultam, bizony láthattam, hogy vannak, akik elkezdték a raktározást. Mit jelent ez? Mondjuk azt, hogy minimum két csomag wc-papírral szándékozik a pénztárhoz állni. Máshol teli bevásárló kocsit figyelhettem meg. Nem állíthattam meg, hogy megnézzem, miket is tett a kosarába, de látható volt, hogy zsugorokkal megy tovább. Aki nem ül fel a "vegyünk több zsugor-rekesz-bármi árut", az is gondokkal szembesülhet. Elfogyott a tészta? Lehet, hogy mikor a szokásos, hétvégi vásárlást ejti meg, üres polcokkal találkozik majd, mert mások felvásárolták a tésztát. Ugyanezt lehet eljátszani más élelmiszerekkel is. (Azonban, mondjuk dm-ben a drágább, nem krumpliból készült chipsnek vagy mandulatejnek még nem a hűlt helyét kell nézni.)

3: De (nem) nehéz az iskolatáska!

Először a felsőoktatási intézményekről esett szó: távoktatásban oldják meg az órák megtartását. Például: Szegedi Tudományegyetem, Nyíregyházi Egyetem, BME .
Szárnyra keltek azok a kérdések, amik azt firtatták, miért is tarthatnak továbbra is nyitva az általános iskolák például? 
18 órája* még nem beszéltek iskola bezárásról. Azonban pénteken elmúlt este 9 a nap folyamán és Facebook-on egy videó jelent meg. Hétfőtől nem kell iskolába menni, helyette "tantermen kívüli digitális munkarend" lesz.
Mindez több kérdést hoz magával, ami a kivitelezésre irányul például.
Az, hogy nem kell oktatási intézménybe befáradni reggel, néhány(vagy sok) embert biztos boldoggá tesz. Nyilván létezik olyan tanuló, aki az otthon négy fala közt könnyebben tud tanulni. Nincs is ezzel semmi gond. A gond máshol kezdődik. Nem ismerek egy ilyen személyt se, de gondolom vannak olyan helyzetű családok, ahol mondjuk a diák csak iskolában jut meleg ételhez, esetleg a kenyér, krumpli is kérdéses otthon. Olyan ismerős család van viszont, ahol a kiskorú gyerek miatt az egyik szülőnek otthon kell maradnia, hogy ha bölcsődét és óvodát is bezárják. Ha az otthon maradó szülő dolgozik, akkor jön a gond: ez a szabadság most fizetett vagy fizetés nélküli lesz? Amiért az előbbiből korlátozott számú nap áll rendelkezésre, előbb-utóbb más megoldás után kell nézni. Ez a megoldás pedig lehet, hogy fizetés nélküli heteket-napokat jelent majd. A számlákat azonban még mindig fizetni kell és ugyanúgy valamit tenni kell az asztalra, ami ehető. 

4: Munkanélküliség

Amiért megjelentek a koronavírussal a különféle óvintézkedések, megjelent a bizonytalanság is. Miért kell mondjuk 10 fő egy hotelben, hogy ha esett a foglalások száma és kevesebb a bejövő összeg, amiből az alkalmazottak bérét is finnanszírozni kell? Ott vannak azok a személyek is, akiknek például a koncertek adnak munkát és ezzel együtt megélhetést. Egy szabad levegőn megtartott koncertet most nem lehet elképzelni 600 fővel, mondjuk. Sorra mondják le a különféle rendezvényeket, így sorra semmisülnek meg a szórakozási lehetőségek és bevételi források. Színházaktól is búcsút inthetünk, mint mondjuk ettől a színháztól. 
Az az érzésem, hogy aki jelenleg munkanélküli, nehéz idők elé néz. Ahol lehet (és ahol hajlanak rá) "home office" keretén belül dolgoznak az emberek és így hogyan fognak tartani állásinterjút? Egyáltalán, lesz-e felvétel, ha esetleg valóban létszám leépítések következnek? 

 5: Szorongás és pánik

Azért azt se felejtsük el, hogy az egész helyzetnek bizony lelki vonulata is van. Noha, jelenleg én nem aggódom túl a helyzetet, azért furcsa, meghökkentő néhány dolgot, helyzetet látni: a 2-3 csomagnyi wc-papírral közlekedőt(egy csomagban vagy 24db guriga volt, tehát ne egy 8-as csomagra gondoljunk); a zsugorokkal telipakolt bevásárlókocsit; az arcmaszkos embereket; a kis aranyos fehér lapocskákat a drogériákban, amik arról szólnak, hogy készlethiány van, megértésüket köszönjük...
Nyilván nem könnyű annak a jelenlegi élete, aki napról napra él és attól retteghet, hogy mikor küldik el fizetés nélküli szabadságra. Igazából könnyű azt mondani, hogy mindenki rendelkezzen mondjuk fél évre elegendő pénztartalékkal, de ahol az utolsó száz forintokat osztják be a hónap végén, ezt elég nehéz kivitelezni. 
Mi a helyzet azokkal, akik most érettségiznek? Nyilván ebben az évben szeretnének túljutni az egészen, nem pedig jövőre.
Elmaradnak a március 15.ei ünnepségek: itt olvasható. (Igaz, a cikk 10.-én jelent meg, azóta megjelent egy kormányrendelet: ez. )

Egyértelmű, hogy nem kellene járvány se itt, se máshol. Ennek köszönhetően vezetnek be különféle intézkedéseket, amik bizony nem egyszer kényelmetlennek bizonyulnak. Csak remélhetjük, mindezek sikeresek lesznek és nem kerül sor súlyosabb intézkedésekre. 

* Tudom, politikailag kifogásolható, hiszen M1, de most a politikától tekintsünk el!

Koronavírus. Nyilván senkinek se kell bemutatni, miről is van szó, hiszen képzeletünkben egyből megjelennek: karantén, Kína, kézfertőtlenítő, áruházak üres polcai.
Mindez annak köszönhető, hogy a hírekben (és az emberek életében is?) előkelő helyet kap a téma. Elég csak az index.hu-ra felnézni, máris több cikk fogad minket ebben a témakörben.

forrás

Azonban felvetődik a kérdés: egy, teljesen átlag embert, aki mondjuk ráadásul nem is Budapesten él, (és talán nem is utazik külföldre) mégis, hogyan érinthet ez az egész? Csak az én példámat tudom hozni, hiszen a saját mindennapjaimat ismerem a legjobban, nem pedig egy másik személyét.
Nos, én még be se kapcsolom a tv-t, ebből következően nem nézek se Híradót, se Tények-et. Interneten olvasok híreket, véleményeket. Így szerzek tudomást arról, hogy Kínában karantént vezettek be, majd később Olaszországban is. Talán, itt, Magyarországon is kihirdetik valamikor, de remélhetőleg ez nem fog bekövetkezni..
A valóságban, körülöttem levő személyek is nem egyszer a koronavírusról beszélnek és annak következményeiről. Mire kell itt gondolni? Mondjuk arra, hogy más felteszi a kérdést, hogy mégis, miért kell ennyi lisztet felvásárolni? Miért van most az embereknek pénzük arra, hogy több kilónyi árut megvegyenek, amikor elvileg "nincs miből"?
Egy ideig azzal nyugtatgathattuk magunkat, hogy bizony, itt Magyarországon nincs fertőzött ember. Viszont a napokban felröppent a hír, hogy már van. Nyilvánvaló, hogy a fertőzöttek száma nem fog megállni annyinál, amennyinél jelenleg áll és ezzel esélyt ad a helyzet arra, hogy Olaszország, Kína mellett mi is belépjünk azon országok soraiba, ahol karantént rendeltek-rendelnek el.
Azonban, jelenleg úgy gondolom, hogy a karantén fogalma tőlünk távol áll, főleg, ha vidékiek vagyunk. Mégis, benne lehet az emberben, hogy mi van, ha mégis bevezetnek egy ilyen állapotot?
Más oldalon szereplő törvény szerint vannak járvány esetén megtiltható és korlátozható dolgok. Például:
- rendezvények, intézmények működése; (Tehát erre a részre hivatkozva fújhatják le például a koncertet?)
- személyforgalom, áruszállítás bizonyos területek közt; (Ezek szerint, akár búcsút is lehet inteni mondjuk a tömegközlekedésnek?)
- bizonyos élelmiszerek árusítása, elfogyasztása;
- ivóvíz ivása. (Ennél a pontnál megakadtam. Nyilván ez súlyosabb korlátozás, mintha arról lenne szó, hogy nem lehet a szomszédos városba átugrani.)

Csak abban bízhatunk, hogy nem fordul komolyabbra ez a koronavírusos betegség, ami még tavaly ütötte fel a fejét. Annyi viszont biztos, hogy érdemes az embernek a higiéniás tanácsokat megfogadnia, mint mondjuk a gyakori kézmosás. 

Tagadhatatlanul már február vége felé közeledünk, ami egyértelművé teszi, hogy bizony hamarosan búcsút inthetünk a télnek, helyére lép a tavasz. Lehet szeretni, nem szeretni, de ez a helyzet.

forrás

A boltokban már húsvéti dolgok jelentek meg, bizonyos turkálókban 50 százalékos kedvezménnyel vihetőek el a ruhák. Hamarosan nőnap, amikor a virágárusok nagyobb forgalmat bonyolíthatnak le. (Igaz, ugyanez van február 14.-én is, de ez más kérdés.)
Ha az időjárást nézzük, arra annyira nem adhatunk: elmúlt napok egyikén még havas eső volt az ország bizonyos területein, de máskor, ha kinézünk az ablakon, felhőtlen eget láthatunk. 

Hamarosan az emberek egy része bicikli nyeregre vagy robogó/motor ülésre pattan. Eljött a kirándulások időszaka is, na meg persze, a kerti munkák ideje. Többen a kint létet választják üres perceikben, így, aki emberkerülő (mert fóbiája van és társai) azt nyugtázhatja, hogy eddig nullához közelítő lélekszámmal találkozott az utcákon, de most már ez a szám határozottan megnőtt.

...és hogy én, várom-e? Lényegtelen, hogy szeretem-e a tavaszt vagy sem, megállíthatatlanul közeledik. Az is vitathatatlan tény, hogy többen a tavasz és/vagy a nyár mellett teszik le a voksukat, nem pedig a tél-ősz mellett. Nekem is van ismerősöm, aki nem szereti a borongós, hideg időt és ennek többször hangot is ad. Vegyük elő kérdésként ezt a témát: itt. Noha nem tőlem származik ez a kérdés, megnézhetjük, mit is válaszoltak az emberek? Esetleg nézzünk egy másikat? Jó, rendben: itt a másik.
Itt próbáltam strigulázni, hogy vajon, melyik a kedvenc évszak? Volt, aki nem egy évszakot jelölt meg, más valakinek meg "nincs". Azonban a legkevesebb szavazatot a tél kapta, utána a nyár. Azonban, hogy ne érje a szó a ház elejét, szavazások is léteznek a világon. Mondjuk ez. 
Itt egyértelmű, hogy mely időszakok dominálnak. Ezzel a szavazás-eredménnyel támasztható alá az, ami talán köztudatban van: az ember leginkább a tavaszt-nyarat kedveli.

Olyan, mintha egy teremben lennénk, ahol az emberek szinte hegyén-hátán állnak egymáson. Szavazásra kerül a sor. Sokan felemelik a kezüket, mert a feltett kérdésben egyet értenek. Így, a többségi igenlés miatt a kérdésben szereplő dolgot véghezviszik... és azok, akik nem nyújtották fel a kezüket, szájbiggyesztéssel veszik tudomásul, hogy akaratukkal nem egyező helyzet következik majd. Ez a helyzet a tavasz esetén is. Annak, aki nem szereti (esetleg utálja) ezt az évszakot, esetleg visszavágyik a tél jeges-havas világába, elégedetlenül veheti tudomásul: a télnek közel a vége.

Napokban láttam virágzó hóvirágot. Ez is jelzi azt, hogy a karácsony, hóember időszakja elkezdte szedni a sátorfáját.

Ismét egy zenei poszttal érkezem. Ez pedig azt jelenti, hogy találtam öt, számomra új zenét, amik gyöngyszemnek bizonyultak. 
Íme, fogadjátok szeretettel, hallgassátok meg ti is, hátha ezen zenék közt bújik el egy kedvencetek (vagy több)!

1: ROAD: Kettő bennem az én

Kezdjük is a sort egy magyar együttes számával. Őszintén szólva, ezt nem a jól ismert "tecsőn" találtam, hanem egy másik oldalon olvasható bejegyzésben, ahol a szerző a számára kedvenc zenéit sorolja fel. Itt köszönném meg, hogy ezt a számot is betette a listájába, így sikerült ráakadnom. ( Nem mintha olvasná a blogot az illető.:D )

2: Avatar: Bloody Angel

A listát egy nem magyar számmal folytatjuk, hisz Avatar zenekar Svédországban látta meg a napvilágot. 

 3: Project Pitchfork: Lament

Ez a klip nem mondható túlzottan rövidnek, hiszen közel 7 percet vesz igénybe a meghallgatása, de megéri, már legalábbis annak, aki nem pop, mulatós stílusban keresgél magának. 

 4: Lacuna Coil: Heaven's a lie

2002-es klip lenne ez? Jó tudni és kissé megdöbbentő, hogy több, mint tíz éves dalról van szó. ( Nem mintha más előadótól nem lenne sokkal régebbi szám, ami kedvencemnek számít. :D )

 5: Sopor Aeternus: In Der Palästra

Mégis mit írhatnék? Számomra ez a szám eléggé különleges hangzásvilágú. Magáról az előadóról elég érdekes dolgokat lehet olvasni, de ez nem tudja befolyásolni azt, hogy tetszik-e vagy sem ez a német című, angol szövegű szám vagy sem. 

...és ezennel végére értünk ezen listának. Ismét bizonyítást nyert, hogy zenei ízlésem nemcsak egy adott stílusra korlátozható. 

Van, hogy azzal a céllal nyitom meg a legismertebb videómegosztó oldalt, hogy zenék közt keresgéljek, hátha találok néhány új gyöngyszemet, amiket akár rongyosra is hallgatok.
Így, most öt számot hozok nektek, amikre mostanság, az elmúlt napokban bukkantam rá.
Akkor, vágjunk is bele! Hallgassátok meg őket, hátha tetszeni fog nektek is!

1: File Not Found - Give me a Sign

Napokban keresgéltem darkwave, coldwave és egyéb -wave vonalon. Így, ezzel a számmal is sikerült megismerkednem.  
(Egész pontosan, itt látható:  39-es sorszámúként.)

2: The Dark Element - Dead to Me

A második "versenyző" ezen lista első számú résztvevőjétől "pöttyet" elüt. Csak egy kicsit. (Észre se vehető a különbség. :D )
Miután rátaláltam erre a videóra, azután nem egyszer volt, hogy többször egymás után ezt hallgattam, annyira tetszett. Még ébren tartónak is tökéletes. (Ha nem akarsz kávét vagy energiaitalt inni, még jól jöhet ez a dal.)

3:  She Past Away - Kasvetli Kutlama

Nem angol. Nem is német. Török. Engem viszont nem ez a tulajdonsága fogott meg, hanem a szám hangszeres megoldása. 

4: Lullacry - Unchain

Erről az együttesről azt érdemes tudni, hogy 2014-ben ezen a néven befejezték pályafutásuk. 

 5: Eleine - Death Incarnate

A magas hangfekvésű hangszer jó választás volt ott az elején. Na persze, nemcsak ez a része tetszik a számnak. 

Megvolt az ötödik is. Kissé nehéz volt kiválasztani azt az ötöt, amik helyet kapnak ebben a bejegyzésben. Ugyanis, az volt a célom, hogy öt zeneszámot hozzak nektek és mindegyik más-más előadótól legyen. 

Úgy tervezem, hogy a "kedvenc zenék" témával később is jövök, amolyan sorozatként képzelem el. Remélhetőleg így lesz. 

Első rész már a net világában szárnyal és már eleget szomorkodott egyedül. Így, kijelenthetem, megérkezett a második rész.
Talán már nem kell bemutatni, hogy kiről van szó és mit is csinált. E napokban sokan erről beszéltek, a környezetemben is. Nos, akkor vágjunk is bele. Ismét hozok néhány témát, amik felmerültek bennem, miközben néztem a videókat (és miután túljutottam rajtuk). 
Jó olvasást, fogadjátok szeretettel és nyugalommal!

forrás

1: Megváltozó házasság

Először a nő terhes lesz. Utána, ha minden jól megy, egy új élet jön a világra. Ezzel egy időben a hangsúly, a fontossági sorrend átrendeződik. Hiszen megszületett a gyerek, akiről még kijelenthetjük azt, hogy magatehetetlen. Egyértelmű, hogy egy pár (akik mondjuk összeházasodtak) hétköznapjai új mederbe terelődnek. Teljesen nyilvánvaló, hogy egy új korszak köszöntött be.
...és nyilván jön az egyszerű hibáztatás: te nő, igen ott, aki szült, aki felkapkodott magára huszon akárhány kilót, te vagy a hibás, ha elhagy a férjed, hisz a válásnak nem is lehet más oka. Hát szégyelld magad, mit képzelsz mégis?!
Mi a helyzet, ha (de ne legyen így), annak a babának egészségügyi gondokkal kell már élete első napjától szembesülni és mondjuk ezt az állapotot nem bírja a férj(esetleg a feleség)? Á, ilyen nem lehet, csak a kilók okolhatóak, hát mi más, nem? Mi történik akkor, ha az egyik félnek elege lesz a másikból? Á, csak a pörkölttel megeszegetett sok-sok dekagramm lehet ennek oka, semmi más, igaz?
Valahonnan rémlik, valahonnan régebbről egy videó, ami arról szól,hogy a buliba induló lányok tehetnek róla, hogy a másik nem szemet vetett rájuk. Ja, hát persze. Jó is a(z áldozat)hibáztatás. Az ember szereti a másikat hibáztatni, mutatóujját a másikra szegezni és közölni, hogy a helyzetről (csak és kizárólag) ő tehet, senki más. Csak és kizárólag ő.
Minden bizonnyal a kilókat felszedő nő tudja, hogy nehezebb lett. A média mindez mellett tudatosítja benne, hogy vékonynak kell lenni, talán minden áron. Jó kis adag önbizalomhiány és önbecsülést pusztító gondolatok. Tükör előtt állni és szúrós tekintettel megállapítani, hogy itt se jó, de ott se. Elégedetlenség.

2: Mégis, milyen lesz a megszületett gyerek jövője? 

Amikor eldöntjük a párunkkal, hogy gyereket szeretnénk, mennyire gondolunk abba bele, hogy milyen lesz Földön élni, mondjuk tizenév múlva? Talán pont emiatt mondunk le sajgó szívvel egy új jövevényről.
Hiszen mit látunk a tv-ben? Itt tűzvész, ott koronavírus, amott meg háborús helyzet. Sorra jelentek meg és jelennek meg a cikkek, klímakrízis zászlaja alatt: égő esőerdő, hőhullámok nyáron, szinte csak csontból és bőrből álló medvék.
Viselkedhetünk struccként, fejünket homokba dughatjuk és várhatjuk, hogy jobb lesz. Azonban, lassan ott tartunk, hogy ha megengedjük a csapot, víz helyett egy újabb cikk fog jönni, ami éppen a klímaváltozásról, öko-válságról szól. Nem menekülünk. Végig kíséri napunkat, az éjszakánkat, aztán majd nyáron arra gondolunk, hogy szinte elolvadunk a negyven fokos melegben.
Nyilván, ez a témakör szépen be is gyűrűzik előbb-utóbb a gyerekvállalás kérdésébe... ha még eddig nem tette volna meg és hiába a szólamok, miszerint szülessen minél több magyar, legyük többen.

3: Alkohol az ennyire király dolog? 

Az egyik videójában Schobert bizony egy pohár alkohol társaságában beszélt a nézőkhöz. Persze, azt le kell szögezni, az a pohár nem volt tele, de akár így is lehetett volna. 
Azonban ezzel együtt felmerül a kérdés, hogy ezzel, mégis milyen célt akar szolgálni? Azt, hogy mennyire elfogadott az alkohol ivása? Azt, hogy teljesen rendben van az, ha az ember például whiskey-t iszik? 
A hétköznapokban kicsúszik a számon néhány csúnya szó. Azonban, a blogon hol találkozunk a nem éppen kellemes szavakkal? (Remélhetőleg sehol. :D ) Így, ezen a gondolatmeneten tovább haladva, én nagy eséllyel nem ülnék le kezemben egy pohár alkohollal (legyen az vodka, pálinka, vagy bor, vagy éppen whiskey), hogy ha arról kéne beszélni, mi az egészséges. 
Erre az italcsoportra könnyedén(?) rá lehet szokni. Nézzük meg azokat, akik már remegnek egy-egy újabb korty miatt. 
Tényleg, ez, amit követni kéne? Jó, tudom. Ellazít, jókedvre derít. Mindez rendben van. Esetleg ünneplünk egy pohár bor társaságában. Viszont tudjuk jól, hogy mivel járhat, ha már rendszeressé válik ez a fogyasztás, ha emeljük az adagot. Ha nem is érdekel az egészségünk, akkor gondolhatunk a pénztárcánkra: mennyi mindent lehetett volna belőle venni? 
Ha Norbi éppen bulizott volna, ünnepelt volna valamit, akkor még helye is lett volna annak az egy pohárnak. Így viszont, kissé másabb a színezet. 

4: Drága. Drága! DRÁGA!

Miközben beszél, egyértelmű, hogy szóba kerülnek a termékei, amikhez az ő neve köthető. Azonban, ha megnézzük a webáruházát, nem éppen barátságos árakkal találjuk szembe magunkat.
Nézzük meg mondjuk a tésztákat: itt. Figyeljük az árakat? Negyed kilónyi tészta mindössze 739ft. Ugye, milyen kedvező? Esetleg szarvacska tésztát keresünk, ami gluténmentes? Csak 899ft negyed kilóért és máris a miénk lehet. Ugye, milyen barátságos árak, mikor a hónap végén azon gondolkodunk, hogy számlát fizessük-e be vagy vegyünk a gyereknek, a széttaposott cipő helyett egy másik lábbelit? 
Esetleg kenyeret akarunk venni? Ez, a sovány pénztárcájú embereknek nem jó választás:  "drága kenyér!" . 
Még nem voltam Norbiféle boltban, de nem is tervezek. Lehet, ha belépnék az ajtón, a nem éppen olcsó választék miatt kifordulnék az ajtón. (Legalábbis, nem hiszem, hogy egy kiló tészta 250ft lenne vagy egy túrórudi 65ft.)
Lehet dobálózni azzal, hogy az embernek fogynia kell, legyen az nő, férfi, fiatal vagy idős. Azonban, sokak képzeletében az egészséges étkezés drága, megfizethetetlen. Ők minden bizonnyal azt látják, hogy sokkal jobban járnak azzal, ha vesznek egy kiló párizsit 630ft-ért, hozzá egy kiló kenyeret 300ft-ért és mindez egy ezresből megvan, míg az egészséges étkezést jelentő brokkoli, jobb minőségű sajt, csökkentett zsírtartamú tejföl többe kerül.
Lehet azt kijelenteni, hogy a megfelelő étkezésben a halevés, főleg a lazac, mennyire támogatott, mennyire jó dolog. Azonban, aki azon gondolkodik, hogy megveheti-e a kabátot a régi, már-már szétfoszló jelenlegi helyett, nem valószínű, hogy ilyen árkategóriát könnyedén megengedhet magának.
Egy bizonyos fizetés mellett az ember hiába akar hiper-szuper jó, zöldség- és gyümölcsdús étkezést folytatni. Jó persze, ilyenkor érkezik az a tanács, hogy az idő eljött a munkahely változtatásra. Ez igaz is, de nem mindig sikerül (és ez már egy másik bejegyzés témája lehetne). 

Nos, ennyi gondolat jött fel bennem, az eset kapcsán. (Miután ezt leírtam, azután jutott eszembe még egy... milyenek is a magyar konyha ételei? Azonban már mindegy, azt majd talán egy másik bejegyzésben.)
Nyilván, vannak fontosabb dolgok az életben, a világban, amik érinthetik az embert vagy a jövőjét. (Ugye, klímakrízis.) Azonban, az ilyen kevésbé jelentős videók, vélemények és egyebek elterelhetik az ember gondolatait a nagyobb rosszról. Talán sikerül egy pillanatra elfelejteni az esetlegesen, munkahelyen keletkező bajokat, esetleg a családi nézeteltéréseket, míg azon gondolkodunk, hogy a fitneszguru hogyan mert úgy nyilatkozni, ahogy nyilatkozott. 

Ma reggel még minden csendes volt. Ez a hétköznap is egy átlagos napnak ígérkezett.

Aztán értesültem arról, hogy bizony, valaki, valahol, élő videóban olyan állításokat tett, ami sokaknak nem tetszett  és ezzel lavinát indított el. Ő lenne Schobert Norbi és a megidézett hype-vonata. Cikkek jelentek meg a kijelentéseinek köszönhetően, amellett, hogy különféle youtuber-ek fejtették ki véleményüket.
Megnéztem a három "híres" videóját, ezzel én is beállhattam a sorba. Nem akartam úgy véleményt formálni a témáról, hogy meg se nézem az alapanyagot. Nos, akkor vágjunk is bele! 

1: Légy éhes és vedd meg a terméket!

Egyből szembeötlött, hogy narancssárga pólót visel és egyébként ennek a színnek étvágyfokozó tulajdonságot tulajdonítanak. Talán direkt választotta ki ezt a felsőt? Habár, ez a pont lényegtelen és nem ez a legfontosabb.

2: Érték a családnak, de a szexualitás hol marad?

Az ember először (talán) csak magáért hajt a munkahelyen. Aztán egy másik személy kerül a látóterébe, aki felkelti az érdeklődését. Néhány hét, néhány hónap múlva már kézen fogva sétálnak és valamikor, talán évek elteltével jön a gondolat: kéne egy új családtag és nem egy háziállat személyében. A nő terhes lesz, jó esetben kilenc hónap után egy új élet jön a világra. Amikor egy taggal bővül a család létszáma, akkor mi és ki lesz a legfontosabb? Nyilván van olyan család, ahol az ágyjelenetek nem válnak múlt képeivé, de máshol a gyerek születése után bizony kihuny az a bizonyos láng. Azonban mindkét szülő számára minden bizonnyal szemük fénye lesz a nemrég született családtag.
Majd egyszer, a boltban állva, miközben rájövünk, hogy csak egy ötszázas van nálunk, kire gondolunk elsőként?

3: Szép akarsz lenni? Foggyá' má' le!

Azt mondják, hogy addig, ameddig az egészség (szinte) tökéletesen létezik az ember életében, észre se vesszük a jelenlétét, de amikor beüt a baj, foggal-körömmel ragaszkodnánk hozzá, de már késő. Schobert nem az egészséget hozza fel a fogyás okának, hanem a hiúságot. Pedig az egészség is kézzel fogható valamivé tud válni, testközeli távolságba kerülhet. Elég csak arra gondolni, hogy pl. baráti körben történik valamilyen haláleset és kezdő okként (ahonnan indult az egész baj) a túlsúlyt hozzák fel. Azonban, ne legyünk ennyire drámaiak, hagyjuk az ismerős arcokat.
Sétálunk az utcán, talán buszmegállóba megyünk, talán máshova. Lényegtelen. Szembejön velünk egy ismeretlen személy, aki elég nagy ruhaméretet visel. Egyszer csak megtorpan, szívéhez kap. Összeesik (és legyünk naivak, a járókelők azonnal a segítségére siettek és kijöttek a mentők) és egy órán belül már csak hullaként gondolhatunk rá, hisz elhagyta az élet. Ilyen esetek is tudnak az emberre hatni. Esetleg, ha filmet nézünk és megkedveltünk egy szereplőt, aki a súlya miatt vesz oda.
Viszont, pihentessük az egészséget. Hisz az, ameddig létezik számunkra, talán alapnak vesszük. Lapozzunk hát. Itt van ez a klímakatasztrófa, változás: hagyjuk el a húst; ne vásároljunk új ruhákat, mindegyiket csak turkáljuk; ne együnk sajtot, se más tejterméket. Ugye, ismerősen csengnek ezek a gondolatok? Miért ne dönthetne úgy valaki, hogy azért tér át jobbnak tartott étkezésre, mert félti környezetét és a bolygó épségét? Mondjuk: búcsút int a zsírban tocsogó ételeknek; elhagyja az éttermek asztalait(egyúttal messzire kerüli a gyorséttermeket); elfelejti a cukros üditőket és lázasan ügyel arra, hogy ne vegyen olyan terméket, amiben pálmaolaj, pálmazsír található. Ezen hozzáállás is hozzásegítheti az illetőt ahhoz, hogy bizony, veszítsen a súlyából.

4: Nő egyetlen értéke a szépség?

Házasság felbomlását a nők nyakába varrja Norbi, a terhesség ideje alatt magára szedett kilókat állítja be bűnösnek. Itt viszont egy gondolat támad fel bennem: a nő érték fokmérőjének egyedül a szépség számít? Legyen kerek a hátsója, szépen ringó melle és csodaszépen csillogó, pihe-puha hosszú haja? A médiából ömlik ránk és a végén megtanuljuk: nőktől elvárják, hogy a külsőjükkel foglalkozzanak. Gondoljunk csak a sminkekre, a falatnyi ruhákra és hosszan lehetne sorolni a sort. Férfiakat ezzel szemben mikkel társítják? Ezekkel a fogalmakkal és tettekkel, mondjuk: barkácsolás, autóvezetés, erő, hatalom. Nem hiszem, hogy a "szebbik" (vagy: "gyengébbik") nem csak egyetlen egy értékkel rendelkezne. Mintha nem tudna ügyes lenni, mintha nem tudna figyelni, mintha nem tudna tanítani, mintha nem tudna alkotni és valami újat létrehozni... és még folytatni tudnánk holnap estig is akár. 

Nos, első körben ennyi lenne most. remélhetőleg hamarosan jövök a folytatással. Addig is, legyen szép napotok.

Nagy hévvel indultam neki a blogírásnak. Mégis, eljött az a pont, amikor elapadt a lendület. 

Persze, számtalanszor gondoltam erre a blogra, hogy már  igencsak ideje lenne valamit közé tenni.
Több bejegyzést elkezdtem, de egyiknek se tetszett a végeredménye. Mindez mellett félbemaradtak.
Amiket itt láttok már "kint", azok se egy másodperc alatt születtek meg. Meg kellett küzdeni minden bejegyzéssel, kivétel nélkül. Mindig találtam olyan szavakat, amiket nem éreztem helyénvalónak. Így persze, hogy mindig találtam  valami hibát, az végső soron azt eredményezte, amit most láttok - eltűntem. 

Írhatnám azt,hogy innentől kezdve minden más lesz. Kijelenthetném, hogy hetente egyszer jelentkezem. Azonban ez csak ígéretet jelentene, amit nem biztos, hogy be tudnék tartani. Most még ez a kis szösszenet is haladás. Reméljük azért, hogy a következő évben másként lesz a helyzet és több bejegyzés születik meg. 

Nos, mindenkinek boldog, meghitt karácsonyt és legyen az ünnep mindenkinek nyugodt, békés. :)

Nos, jó ideje tagja vagyok az Oriflame-nek és most a napokban rendeltem és meg is érkeztek a termékek, így csomagbontásra került a sor. 

A termékek, amiket rendeltem...és később jöttem rá, nem fényképeztem le a szemhéjárnyalókat.

1.: Essence&Go Szappan bodzavirággal és bergamottal

Volt olyan kedvezmény a napokban, hogy ha adott terméket megrendel az ember, a szállítási költséget elengedik. Ez volt az egyik ilyen termék. Egy sárgászöld szappanról van szó, ami műanyag zacskóban pihen, a zacskó pedig egy zöld, csíkos dobozkában. Jelenleg nem tudom megállapítani, hogy mennyire habzik, mennyire viszi le a koszt, hiszen van jó pár kézmosásra való, ami még várja a sorát. Nyilván van nála olcsóbb termék is, ami ugyanúgy ellátja a kéztisztító funkciót, de ha szeretitek a bodzavirágot és/vagy a bergamottot, egy próbát megér.

2.: The ONE Colour Unlimited stiftes szemhéjárnyaló

Darabja katalógus áron 1199ft. A 15-ös katalógusban három új árnyalat jelent meg, ezek közül rendeltem egyet, mégpedig a Flashy Rose nevűt. A másik, amit rendeltem, az egy régebben létező árnyalat: Sahara Bronze. Miért vettem ebből a szemhéjárnyalóból két színt? Nos, számomra ez jelenleg az a termék, amit legszívesebben használok. Ugyanis felkenem a szemhéjamra és a csillogás ott marad még akkor is, amikor a napnak vége. Igaz, lehet nem egy jó ötlet, mégis ezt néha szemhéjárnyalók alapjának szoktam használni, ami annyit tesz, hogy először használom ezt a stiftet, majd ezután kenem fel a különféle szemhéjpúdereket.
Remélem, hogy a két új is jó szolgálatot fog tenni, mint az eddigiek, amik már birtokomban vannak.

3.: Full Moon For Her Eau de Toilette

Mindig is meg akartam szerezni ezt a parfümöt(jó,lehet nem parfüm, de ettől tekintsünk el:D), csak eddig még nem volt erre alkalmam. Nem szagoltam eddig, de ahogy képeken láttam eddig, felkeltette az érdeklődésemet. Számomra azok az illatok be szoktak válni, amik piros-lila árnyalatúak dobozban vagy üvegben vannak. (Csak, hogy példának említsem: Love Potion is kedvenc, ez egy piros színű üvegcse fekete kupakkal; a másik Loved Up Feel Good pirosas-rózsaszínes mintával ellátott üvegben létező illat. Persze nem az összes piros, lila színt megkapó illat tetszik nekem, még mielőtt valaki azt gondolná.)
Milyen illatjegyeket tartalmaz ez a parfüm?
Fej: neroli, bambusz, barack
Szív: jázmin, gardénia, ciklámen
Alap: szantál, pacsuli, tölgymoha, vanília, ámbra
Így, a felsorolt illatjegyek alapján egy jó, nekem tetsző illatúnak kell lennie.
Megtörtént azóta az első szagolgatás, már ha lehet így mondani. Kissé ünnepinek hat számomra, kissé frissnek, nem az a túlzott "puha" illat. Igaz, így első ismerkedésre nem lett a kedvenc illatom, de nem bántam meg, hogy ez lett az ajándékom a rendelésem mellé.
(Tudjátok, vannak néha olyan kedvezmények, melyek például arról szólnak, hogy 30Bp értékben kell rendelni az adott katalógusból és egy ajándék kerül a megrendelt termékek mellé.)

4.: Be Happy Feel Good és Chill Out Feel Good tusolózselék

A 15-ös katalógusban ez a két termék is akciós. 200ml kerül 799ft-ba, ha a katalógusban szereplő árat nézzük. Nem a legolcsóbb, amit az ember használhat tusoláshoz, emiatt "ünnepi" jelleget öltheti magára. Például, amikor az ember szomorú vagy éppen jeles nap van, akkor ezek közül választva valamelyiket jutalmazhatja meg magát. Csoki helyett jobb választás lehet egy, nem rendszeresen használt illat zuhanyzáskor, hogy ha az ember fogyókúrázik. A Be Happy narancssárgás-piros mintával rendelkezik, a másik kék árnyalatait kapta meg. Az előbbi vérnarancs és kurkuma illatával rendelkezik, a másik a levendulát és cédrusfát "szerezte" meg. Miért rendeltem meg mindkettőt? Azért, mert ha megrendelem az egyiket, másikat sajnáltam volna, hogy otthagyom. :D A Be Happy-t, még mielőtt használtam, megszagoltam volna, jobb illatúnak igérkezett számomra... és miután megszagoltam mindkettőt? A kék friss, édes, legalábbis az én orrom számára. A levendula miatt rosszabbra számítottam, kevésbé kellemes hatásra. A narancsos-rózsaszínes? Határozottan érződik benne a narancs, jobban mondva, írva a vérnarancs. Mindkettő el lesz használva, efelől ne legyen kétségetek. Újravenni? Áruk miatt van olcsóbb választás is, legyen szó Oriflame-s, akár drogériás termékekről. Ha akciós lesznek később is, van esély arra, hogy ismét beszerzem őket. Tudom mindkettőt ajánlani, ha másra nem, akkor kipróbálásra. Ajándékra is tökéletes, már ha nem sértjük meg vele a másik személyt. :D (Igen, ha tusoláshoz használandó terméket ajándékozunk a másiknak, az lehet rejtett jelzésű is: büdös az illető.)

5.: Precision sablon szem- és szemöldöksminkhez

Katalógus áron 399ft-ba kerül. Már régebben is meg akartam venni, de csak most került rá sor. Miért van erre szükségem? Ennek segítségével könnyebben tudom eldönteni, hogy hogyan is kellene a szemöldökömet formázni. Igen, magamnak szedem a szemöldökömet, így nem egy kozmetikusra bízom ezt a hadműveletet.

6.: The One szemhéjárnyaló alap

Hiába lesz kész egy szemsmink, hiába tettem fel a különféle szemhéjpúdereket, egy idő után csíkokba rendeződhetnek. Így gondoltam arra, hogy bizony kellene egy szemhéjárnyaló alap. Így lett ez is a kosárhoz adva. Még nem próbáltam ki, de remélem, nem csalódom benne. A dobozka, amiben érkezett sovány és hosszúkás. Maga a termék is ezt a tulajdonságot tudhatja magáénak. 10ml-t tartalmaz, remélhetőleg nem fogy el hamar.

Nos, ezek lennének azok a termékek, amiket megrendeltem a 15-ös katalógusból.

Megfordult a fejemben többször, hogy egy adott ruhadarabot csak feketében lehet(ett) kapni vagy volt más szín is? Az is eszembe jutott már, hogy miért pont a fekete az, amit a metal, dark, goth és egyéb, ide tartozó stílusú emberek előszeretettel viselnek? Mindez mellett, egy tetetőtől talpig az éjszaka színébe öltöző személyt miért illetnek "gyászmadár", "halál" és hasonló szavakkal?

A ruhaboltokban

Amikor az embernek mondjuk új póló kell, akkor könnyebben fog találni fekete színűt, mint mondjuk olyant, ami a nyakánál halvány rózsaszín, de az alja már neonzöld. Menjünk be egy ruhaboltba és álljunk meg egy adott fazonnál, mondjuk kerek nyakkivágású, egyszerű szabású pólónál, aminek az elején valamilyen nagy nyomott minta található. Nagyobb eséllyel állapítjuk meg azt, hogy csak öt árnyalatban kapható, mint azt, hogy harmincháromban. Ha nekem kellene eldönteni, hogy egy felső esetében mi legyen mondjuk az az öt szín, amit meg kell venni a gyártótól és eladni a boltomban(de persze nincs boltom), előbb választanám a fekete, szürke, piros, kék, fehér kombót, mint szürkés zöld, neonrózsaszín, babakék, rozsdabarna, pasztell zöld kombinációt. Azzal számolnék, hogy a fekete, fehér fogy el hamarabb. Lényeg az, hogy egy ruhaboltnál, de mondjuk cipős boltnál is az a jó, ha egy adott termék minél előbb elmegy, nem pedig ráposhad az eladóra (hogy szépen fejezzem ki).
Nyilván nektek is volt olyan helyzetben részetek, hogy szívesen vetettek egy terméket (itt már mondjuk pékségre, szupermarketekre gondolok), de amiért kevesen vették, hát nem rendeltek többet és ezzel megszűnt, esetleg "újítás" áldozata lett és azzal meg is változott az adott termék. 

Maga a szín

Feltehetjük magunkban a kérdést, hogy egyes emberek miért szeretnek beszólni, jelzőkkel illetni azért egy másikat, amiért tetőtől talpig feketében vonul. Tehát mit is jelenthet, jelképezhet a fekete? Mint minden színnél, itt is van pozitív és negatív jelentés. (Fehérnek is van negatív szimbolikája, mondjuk az üresség.)
A legsötétebb szín ünnepekre tökéletes, emlékezzünk csak az iskolai előadásokra, amikor nyilván fehér blúzt, inget kellett viselni, fekete nadrággal vagy szoknyával. Miért nem mondjuk sárga felsőt kértek vagy neon zöld nadrágot, szoknyát? Ha az ember temetésre megy, legalábbis itt Magyarországon, sok feketébe öltözött személyt fog látni. Hol fog látni mondjuk okkersárga, baracksárga ruhájú gyászolót? Ne felejtsük el azt a szokást, amikor egy ember feketét húz magára, azzal kifejezve azt, hogy elvesztette az egyik hozzátartozóját.
Nézzük meg azt, hogy milyen dolgokat illetnek "fekete" jelzővel. Mondjuk fekete piac, fekete munka, fekete mágia, fekete halál. Amiért Magyarországon kereszténység van többségben, mint vallás, egyértelmű, hogy a fekete inkább negatív szín, mint pozitív. Gondoljunk csak az ördögre, az apokalipszis egyik lovagjára (természetesen fekete). Egyes szerzetesek választották a fekete színt, például a bencések. Azonban a köztudatban inkább a rossz oldala van ennek a sötét színnek, tehát a gyász és ördög színe.
Haladjunk is tovább. Ha egyiptomi kultúrára tekintünk, akkor azt láthatjuk, hogy bizony ezt a színt(tudom, eléggé sokszor használom, de mivel helyettesítsem? Árnyalattal?) Anubisz kapta,akihez holtak és alvilág köthető. Keresgélhetünk még tovább, de amiért Európában élünk (nagy eséllyel, mert lehet, aki ezt a bejegyzést olvassa, az mondjuk Amerikában él öt éve), a fekete szimbolikájában előkelő helyet kap a gyász, a rossz és a gonoszság, de mindez mellé még elfér az ünnepélyesség, elegancia is.

Miért a fekete?

Erről eléggé sokáig lehetne írni, beszélni. Nyilván nem jelent új hírt az, hogy a rock, metál, goth stílust képviselő emberek előszeretettel nyúlnak a fekete után és ruhatárukban nagy eséllyel a fekete dominál vagy egyeduralkodó. Összetartozást, divattal szembenállást jelképezhet, na meg persze a lázadást. Talán minden embernél kissé mást jelenthet a legsötétebb szín viselete, az "alap" mellett.

Fekete jövője

Mi várható az elkövetkező években, ami a szín viselést illeti? Nem hiszem, hogy például a goth szubkultúra elvetné a fekete előtérbe helyezését. Persze lehet, hogy megjelennek újabb irányzatok, amik például a rózsa árnyalatát vagy a fű zöldjét érzik magukénak, de a fekete örök lesz több stílusban. Ameddig ehhez a színhez az emberek, a többség a halált, gyászt és a gonoszságot, rosszat fogják kötni, addig mindig lesznek olyan személyek, akik ilyen-olyan szavakkal illetik például a metál szubkultúrába tartozó illető küllemét.
Most jut eszembe, hogy bizony a filmekben, rajzfilmekben előszeretettel nyúlnak az éjszakai szín után, hogy ha gonosz karakterről van szó vagy legalábbis sötétebb árnyalatban ábrázolják. Ez a szokás nagy eséllyel így marad egy darabig.

Összegzés és végszó

Zárásként kijelenthetem, hogy a fekete öltözet többek számára még mindig ellenszenvet szülhet, de mit csináljon az ember, ha úgy érzi, számára ez a helyes, a megfelelő öltözés, ha ezzel tudja önmagát, esetleg világlátását kifejezni? Ha az ember rákényszeríti arra magát, hogy legsötétebb ruhái helyett a rózsaszínt válassza például, mondjuk neon zölddel, egy dolgot biztosan elérhetünk vele: kellemetlenül fogja érezni magát az illető és ezen ne is csodálkozzunk.
Ha ruhaboltba betérünk, könnyebb lesz ilyen színű felsőt, nadrágot találnunk, mintha kizárólag csak okkersárga jöhetne szóba.
Igaz, nem tartozik a kedvenc színeim közé a fekete, mégis megakad a szemem ezen a sötét tónuson, ha sokat visel egy személy magán, tehát például nemcsak a pólója ilyen színű. Egyszerűen vonzza a tekintetemet az összkép és felkelti a figyelmem. Ha szembe találkozok az utcán egy, láthatóan szubkultúrába tartozó személlyel, a stílusa nem a megrökönyödést váltja ki belőlem, hanem a "de jó stílusa van!" érzést. Így, ha velem szemben jön egy tetőtől talpig feketét viselő személy, aki csipkés nyakláncot hord, tőlem elismerő pillantást kaphat, nem pedig megvető nézést. 

Ma, egész pontosan július elsején olvastam egy cikket, az index.hu-n.
Adott egy együttes, adott egy koncert, adott egy ember, akivel történik valami, de ahelyett, hogy abbahagyná, tovább küzd. Lényeg "annyi", hogy egy koncert során stroke-ot kapott Korn Again dobosa, Alex Headen. Azonban ahelyett, hogy feladta volna játékát, folytatta a dobolást, úgy, ahogy tudta.

Mit is jelent mindez?:
-kitartás és elkötelezettség: két választása volt a dobosnak: vagy abbahagyja vagy játszik tovább. Az utóbbit választotta, annak ellenére, hogy bal szemére elvesztette a látását, míg bal karja elzsibbadt.
-stroke: Headen 28 éves, tehát ez azt jelenti, hogy a stroke nem válogat, 30 év alatti emberekre is veszélyként leselkedik. Ha valaki azt a kérdést teszi fel, hogy hogyan lehet elkerülni ezt, a szokásos ajánlásokkal fog találkozni. Tehát azzal, hogy kerülje a dohányzást vagy el se kezdje; hozzá se nyúljon a kábítószerekhez; étkezzen egészségesen; mozogjon rendszeresen; vérnyomása ne legyen magas (140/90 határérték alatt legyen); fogyjon le (ha túlsúlyt cipel).

Akárhogy is, akár szeretjük a metált, akár nem, akárhogyan is állunk hozzá a történekhez, a doboláshoz, a koncertekhez, tiszteletet érdemel Alex Headen és remélhetjük, azóta jobban van.

 Nos, a napokban voltam DM-ben. Igaz, nem sok mindent vettem, de attól még lehet írni erről, nem? 

A fenti képen látható, hogy miket vettem. Igaz, a körömlakk színe nem igazán látszik, de még így is ez lett a legjobb kép, amit készítettem. 

A borotva

Erről nem sok mondanivalóm van. X-epil a márkája, eldobható, de a célnak megfelel. 

Essence körömlakk

Igaz, mostanság leginkább feketére festem a körmömet, aztán megláttam ezt az árnyalatot, egész pontosan a "say my name" árnyalatot (ami egyébként a 36-os számot kapta). Még nem bontottam fel, de két dolgot elmondhatok. Egyik az üveg kinézete: látszik, hogy jó rég jártam a drogériákban, ugyanis néhány hónappal ezelőtt még nem így néztek ki az Essence körömlakkok külseje. A kupak teteje közel olyan széles volt, mint az alja és a termék középen volt a legkarcsúbb. Most viszont egyszerű henger formájú az egész. Számomra a régi dizájn ötletesebb volt. 
A másik a szín, ami nyilván izgalmasabb téma és kérdés. Mint írtam, még nem bontottam fel a körömlakkot, így nem tudom, körmökön hogyan fest. Ez egy zöld szín, kékes beütéssel, Oxford-zöldnek látszik számomra.
Remélhetőleg jól ki fogom tudni használni az üvegcse tartalmát, ami egyébként 8ml körömlakkot jelent.

Balea tusfürdő

Amikor megláttam, megörültem neki. Ez egy limitált kiadás, ami kókusztej és lótusz illatát kapta meg, rózsaszín színvilágú flakonban. 300ml egyébként, 299 ft-ért, ami azt jelenti, hogy kerekítve 1ml/1ft árban található meg az üzletekben. Ha valaki olcsóbb tusfürdőket keres, akkor ez egy jó vétel lehet számára. 
Az illata nem lesz a kedvencem, de az, aki szereti mindenben a kókuszt, esetleg a lótuszt és kevésbé erőteljes illatot keres tusfürdőben, annak megfelelő választás lehet. Nyilván el fogom használni, mint ahogy eddig minden tusfürdőmet elhasználtam.
Még fontos megjegyezni, hogy a termék hátulján a "vegan" szó szerepel, tehát akinek ez a tulajdonság fontos, annak ajánlom a Balea ezen tusfürdőjét, mint egy lehetséges opciót. 

La rive - Give me Love parfüm 

Ez olcsóbb árkategóriába tartozik, ugyanis a DM-ben ezt a 30ml-s illatot 1299 ft-ért vettem. 
Interneten azt találtam, hogy ez bizony Escada Pacific Paradise utánzata. Számomra ez új információ. Az eredeti illatot nem szagoltam, egyszer se volt birtokomban, így ettől függetlenül vásároltam meg ezt a parfümöt. Az eredeti illat, ha minden igaz, virágos-gyümölcsös illatcsaládba tartozik, illatjegyei közt pedig kókusz, citrom, banán,szantálfa, pézsma szerepel. (Nem soroltam fel mindet.) 
Tartósságáról nem tudok még írni, még nem használtam, de hamarosan sor fog kerülni a felavatásra.
Mivel nem vagyok parfümőr, így nem tudok szakszerűen írni az illatról, csak a benyomásaimat és azokat az illatjegyeket amiket felismerni vélek. Számomra ez a parfüm édeskés illatot jelent (nyilván erre rásegít a rózsaszín külső), amiben kevésbé savanykás gyümölcsök kapnak helyet. Szerintem fiatalabb lányok is használhatják az illatot, talán kevésbé elegáns (ahhoz például arany vagy ezüst színű doboz járna. ) 
Ha barátnődnek keresel valami virágos-gyümölcsös illatot és a pénztárcádra is gondolsz, ez jó választás lehet. 
Ha minden igaz, nemcsak DM-ben, hanem más drogériában is kapható, ahol fellelhető a La rive márka. 

Összegzés

Érdemes volt az egyik júniusi nap betérni az üzletbe, ugyanis "el fog fogyni" termékekkel gazdagodtam. Na jó, lehet a körömlakk be fog sűrűsödni, mint ahogy korábban más körömlakkoknál tapasztaltam, tehát abban az állapotában szinte nem is lehet majd felhasználni, de ez már más kérdés. 

Ha az embernek van olyan tulajdonsága, ami eltér a megszokottól, akkor számíthat arra, hogy hátrányba (esetleg előnybe) kerül... avagy egy hétköznapi történés, átlagostól eltérő szemszögből...

Történt az elmúlt napokban, hogy azt gondoltam, be kellene térni az egyik, kisebb Rossmann boltba. Így is tettem, hiszen amiket venni akartam, azok könnyedén fellelhetőek egy drogériában, így a Rossmannban is... és ha már itt vagyunk, egy ilyen üzletben, miért ne lehetne körömlakkok közt nézelődni, hátha látok olyan árnyalatot, ami számomra kedves? (Nyilván megfelelő árfekvésben.)
Mindez eddig teljesen rendben van. Azonban, ahogy betértem a kis üzletbe és a sminktermékes polcok előtt álltam, bizony egy szempillantás alatt kijelenthettem, hogy "én itt nem veszek körömlakkot". Ugyanis a körömlakkok a lehető legfentebb kaptak helyet, egy olyan magassági szinten, ami elérhetetlennek bizonyul 150 cm környékén lévő embernek, aki lapos talpút vett fel. (Esetleg, hogy ha pipiskedve ágaskodik az ilyen nem-magas, mint egy kisgyerek a Nutella üvegcse után, amit a szülei a szekrény tetejére rejtettek, talán sikerrel zárhatja a küldetést.)

Igazából ennyi lenne a történetem, amit, a _mélységgel_ rendelkezők régesrég megszoktak: nem rájuk tervezik a boltokban található polcok magasságát, hanem inkább az számít, hogy egy adott területen minél több termék kapjon helyet. Persze, aki mondjuk 180 cm magas, az talán el se tudja képzelni, hogy milyen lehet az élet alacsony termettel. 

Nyilván az, ami velem történt vagy nem történt abban a kisebb boltban, nem jelenti azt, hogy a Rossmann rossz lenne és kerülendő márka. Azonban, aki szintén alacsony, annak is minden bizonnyal megvannak a "tiltólistás" üzletek és termékek: "itt nem veszek fűszert, ott nem veszek zabpelyhet". Én például egy konkrét boltban nem veszek zacskós levest, másik boltban meg csak az alsó sorban helyet kapó ruhákból választok. Mindezt azért, mert egyszerűen nem érem el ezeket a termékeket. A megoldás? Rátudok és egyszerűen megveszem máshol a felhők közt járó termékeket, ha annyira kellenek. 

Persze tovább fonhatjuk ezt a témát, de kérdezhetnénk, minek? Az viszont tény. hogy amíg egy molettnek beszólnak, hogy "fogyjon le, mert undorító abban a ruhában", addig egy alacsony növésű embernek nem lehet mondani, hogy "nőjjön meg". Hiszen a magasság olyan dolog, amibe kevés (vagy semmi) beleszólásunk van. 

Sziasztok!

Íme, végre, ezen blog első bekezdését olvashatjátok, ami nem éppen szokványos lesz. Ugyanis, amikor blogindításról van szó, az első bejegyzésnek célszerű egy bemutatkozót, "mi is ez a blog?" témában pár mondatot megfogalmazni, mint belecsapni a lecsóba.
Most viszont ez a pár mondat nem a bemutatkozásról fog szólni vagy legalábbis nem ez a fő célom.Ugyanis tegnap egy világnap volt, ami nagy eséllyel nem elismert(hivatalos?) és igazából tegnap, lefekvés előtt néztem meg egy videót erről a témáról.
  Aki nem szereti a dark, goth és "társai" világát, jobb, ha elmegy más blogra. Ugyanis itt most a tegnapi világnapról lesz szó, jobban mondva arról, hogy milyen gondolatok is fogalmazódnak meg bennem ezen esemény kapcsán.Nos, akkor kezdjünk is bele, elmélkedjünk erről az egészről. Mint fentebb írtam, láttam egy rövid videót még tegnap, hogy mit is lehet ünnepelni, hogy ha május huszonkettedike van.
  Igen, a goth szubkultúra világnapját. Ilyenkor, aki ezt a stílust képviseli, esélyes, hogy még több figyelmet szentel annak a stílusnak, ami lénye egy részét képezi. Persze, jöhet "mindenki", hogy "fúj, ez dedós dolog, le vele!". Nyilván vannak, akik tényleg csak egy ideig érzik magukat "idevalónak". Igazából én se mondhatom magam igazi goth-nak. Ugyanis, ha bármelyikőtök rám nézne, nem állapítaná meg azt, hogy "ez bizony goth", ugyanis egy hétköznapi öltözködésem leginkább tornacipőt, valamilyen szürke vagy fekete nadrágot tartalmaz, de semmiképpen se fűzőt, csipke kesztyűt, choker nyakláncot. (Pedig szívesen viselnék goth stílusú kesztyűt, ékszert.) Természetesen előszeretettel nyúlok a fekete színű ruhadarabok után, de feketét ok nélkül is lehet viselni, nem kell miatta sehova se tartozni. Természetesen a goth szubkultúra nemcsak arról szól, hogy ki mit vesz fel. Ugyanis létezik zene, irodalom, "minden, ami kell". Azonban teljesen kivülálló számára leginkább csak az öltözködés tűnik fel. Hiszen mennyire megszokott fűzőt viselni csipkekesztyűvel? Kb. semennyire és mint tudjuk, aki bármivel különbözik az átlagtól, az jól megvan nézve, tetőtől talpig.
  Nyilván, kérdezhetitek, hogy miért ma és miért nem tegnap írtam meg ezt a pár mondatot, hogy ha tegnapról van szó és nem máról? Az ok egyszerű: mivel számomra is újdonságként hatott a világnap létezése (esélyes, hogy régebben már olvastam ezt az információt, de ugye az ember felejteni is tud), így érdemben nem tudtam készülni ebben a témában. Ehhez jön a régi indokként ismert indok, a "nincs idő".
  Ezek után ismerkedjünk meg kicsit azzal a színnel, amit a goth stílusú személyek nyilván előszeretettel viselnek:  a feketével. Nyilván, a legtöbb embernek erről a színről (Mi az, hogy szín? Nem is szín!- gondolják egyesek.) a halál, a gyász jut eszébe. Azonban tudtátok, hogy van olyan ország, ahol a fehér a gyász színe? Ismerős- a fekete öv? Tudomásom szerint az visel fekete övet a harcművészetekben, aki eléggé jártas az adott harcművészetben. (Itt én a karate-t űző személyekre tudok gondolni. Nyilván, aki valamilyen harcművészetre jár, az jobban tudja.)
Lényeg az, hogy a fekete nem mindenképpen rossz. Elegancia, erő, titokzatosság. Azt is tudom, hogy már megint a külsőséggel "jövök". miért nem írok az életérzésről például? Nos, itt őszintén szólva, problémám van. Ugyanis már korábban utánajártam, hogy mit is jelent az életérzés. Azonban milyen mondatokat találtam? (Nem szeretném idézni, keressetek rá bármelyik keresővel, ha igazán kíváncsiak vagytok rá... de például olyant, hogy "ha benne vagy, akkor tudod, ha nem vagy benne,nem tudod és nem érzed" ) Hogyan is lehet megfogni ezt? Igazából, jelenleg nem tudom és pont emiatt nem tudom, mennyire vallhatom magam igazi gothnak. Nyilván, sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, hogy ha már tizenöt évesen találkozok ezzel a szubkultúrával, kedvenc költőm Poe és Ady Endre lett volna... és lehetne még sorolni, de hiábavaló. Nem így alakult az életem.
 Mivel ismét szorít az idő, így végszóként annyit írnék, hogy utólag is, boldog(vagy borongós) goth-világnapot és ha érdekel titeket, nyugodtan nézzetek utána és itt hagynék egy linket ami erről a napról szól.