Januárban még mindenki gyanútlanul gondolt az újévi fogadalmára. Még bizakodóan tekintett a tavaszra, a nyárra...
Azonban Magyarországot is utolérte a vírus és március óta mindenki érzi akár így, akár úgy az egész helyzet hatását. Elég arra gondolni, hogy a boltba hogyan lépünk be; hány embert számolhatunk össze az utcán; esetleg ha például ápolók, orvosok, árufeltöltők, kamionosok vagyunk, testközelből átélhetjük a helyzetet.
A vírus által okozott gondhalmaz a tavaszi friss, nárciszos, festett tojásos, pasztellszín-világú ünnepet se kímélte.
Noha annak, aki megkapja az "introvertált" jelzőt, sokkal könnyebb dolga lehet ezeken a hosszú hétvégének számító napokon is. Hiszen, ha introvertált, nagyobb eséllyel szeret egyedül lenni, egy jó történetű könyv társaságában. Azonban mi a helyzet azzal, akinek napi rutinjába tartozott például az egy órás biciklizés munka után/előtt vagy hetente csavargott a plázák, bevásárlóközpontok üzleteiben vagy esetleg hétvégente kirándulni ment?
Mindez lényegtelen. A vírus miatt meghozott döntések beszivárogtak a mindennapokba. Már másként telnek a hetek, mint mondjuk egy évvel, vagy akár három hónappal ezelőtt.
Rengeteg dolog bizonytalan az emberek életében. Van, akinek a március (vagy az április) munkanélküliséget hozott. Van, aki "csak" fizetés nélküli szabadság címén tölti otthon a mindennapjait.
Van, aki most megrökönyödik azon, hogy ott, az az ember miért nem visel maszkot? Más valaki pedig legyint az egészre, mondván ezt csak "felfújják". Hosszan lehetne még sorolni.
Én azt kívánom, hogy legyen mindenkinek, a lehetőségekhez képest, nyugodt és kellemes húsvéti ünnepe.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
