Ebben a bejegyzésben a novemberi kihívásról fogok írni, mint ahogy a címből is látszik. Igaz, már tizenötödike elmúlt, így azért félidőn túl vagyok... de attól még aktuális.
Témák
A témákkal nincs gondom. Igaz, valamikor úgy érzem, hogy már elfogynak azok a kérdések, témakörök, amik érdekesek lehetnek (és tudnék is róluk írni), de ez az állapot nem tart sokáig. Mondjuk most, amikre gondoltam, hogy jó lenne, ha bejegyzés születne, ezekkel címekkel mondjuk:
- Milyen nehézségeim vannak gitározás terén?
- A régebben megalkotott saját zenéimről
- Mit kaptam a kalimbával együtt, a dobozban?
- Milyen szállókon laktam eddig, milyenek a hétköznapjaim a szállókon?
Emellett még ott vannak a gyöngyök, azokkal is kellene kezdeni valamit. miért ne mutathatnám be azt, hogy gyöngyökből miket sikerült alkotni?
Nehézségek
Nyilván, mielőtt kimenne egy-egy poszt, azelőtt párszor átnézem, javítom, kiszedek mondatokat, akár új mondatokat is írok. A gondot más jelenti.
Észrevehető a blogon, hogy bizony a bejegyzések nem napi rendszerességgel jönnek.
November elején még időzítve érkeztek a napi adagok, mert már októberben (és/vagy november elsején?) nekiláttam a feladatnak.
Aztán bizony elérkezett az is, hogy több napot kihagytam egymás után. (Ez pontosan november 13-át jelenti, meg 14-ét.) Onnantól kezdve kis ideig azzal voltam elfoglalva, hogy a lemaradást behozzam.
A problémát az elfáradásban látom. Mikor hazaérek a munkából, akkor már fáradt vagyok, túl sokat elvesz az energia szintemből a munka: 8 óra álló-sétálós operátori munkáról van szó, ahol csak szünetben és wc-n lehet leülni.
Nyilván, nem ez a legnehezebb munkatípus a világon, jól tudom. Ennek ellenére nem segít az, hogy nemcsak fárasztó, hanem váltakozó is az élet, hiszen 3 műszakról van szó: egyik héten reggel, másik héten délután, harmadik héten éjszaka kell menni.
Lehet, ha alapból egy örökmozgó lennék, aki alig bír a hátsóján megülni, akkor valahogy jobban bírnám ezt, de annó például sok könyvet olvastam, nem pedig sétálgattam órák hosszát.
Ha lehetne ülni a munkahelyen, akkor talán kevésbé fáradnék el és mondjuk munka után 2 órával nem jönne az alhatnék-érzés.
De jelenleg ez van sajnos. Próbálom kihozni a legtöbbet a szabadidőből, aztán kiderül, mennyire sikerül(t).
Sikerélmények
Nem egy bejegyzésemet kiemelték, lásd:
- Mi várhat rád, ha munkásszállóra mész? (első és második rész)
- Mire gyűjts, ha saját ingatlan és nyugdíj nem érdekel?
- Kedvenc zenék, 34. rész
Emellett jó érzés, mikor egy-egy poszt elkészül.
További tervek, célok
A kihívásból van úgy kb. 10 nap, utána beköszönt a tél, a december. Lehet, hogy a következő kihívásnak annak kellene lennie, hogy videókat kezdek el csinálni. Nyilván, ha erre vetemedek, akkor nem napi szinten gondoltam a videókészítést. Azért ott fel kell venni az anyagot (nem lehet bármikor azért, éjszaka nem tanácsos), másrészt utána következne a vágás (van, hogy 8 perces anyagból lesz 3 perces tartalom), emellett kevésbé komfortos, mint az írás.
Annyi biztos, hogy a videózáshoz is vissza kellene szokni, de hogy mit hoz a jövő, az kérdés.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
