Nightfallivy's world

(Fontos: ezt a bejegyzést előző hét péntekjén, augusztus 9-én kezdtem el írni.)

Péntek van, hamarosan szombat naptárilag ahogy ezeket a sorokat írom és ezen a napon éjszakásként kellett volna bemennem. 

Tudom, hogy sokan irigyek a jelenlegi helyzetemre: van hol lakni, van mit enni, van munkám. Viszont ilyen erővel én is mondhatom a magamét. Mondjuk mondhatnám azt, hogy tessék itt a gitár, lehet  rajta gyakorolni  backing track-kel, mert nekem jó ugyanezt csinálni. 
Attól, hogy másnak jó lenne a jelenlegi helyzetem, nem jelenti feltétlen azt, hogy nekem is ugyanúgy jó. Attól, hogy valaki a jelenlegi helyzetemmel megegyező helyzetre törekszik, attól én nem fogok büszkességet érezni vagy elégedettséget. 

Igazából az számít, hogy nekem jó-e valami, előrevisz-e, vagy rossz hatással van-e rám. Mindenkinek annak kell lennie a legfontosabbnak, hogy a saját értékeinek, saját szabályainak megfeleljen. Az egyiknek az a fontos, hogy vallását gyakorolja és segítsen embereknek. A másiknak az, hogy kocsikat gyűjtsön. Persze lehet pálcát törni mindkét személy felett, de hát ettől most tekintsünk el. (Nekem mondjuk a vallásos ember a szimpatikusabb, de nem ez a bejegyzés témája.)

Mindenkinek a saját jólétét kellene néznie, mert hát ez az egy élet adatott meg...és hogy érdemes leélni? Túlélni érdemes? 

Persze könnyen/könnyebben beszélek, hiszen nekem se házam, se gyerekem.... de ha lenne, nagy eséllyel másként is tekintenék a jelenlegi munkára. Nem jelentene szenvedést. Szóval, itt jegyezném meg, hogy attól, hogy én készülök munkahelyet váltani, neked nem feltétlen ez a követendő példa. Nem ugyanaz a helyzetünk, nagyon nagy eséllyel és mást is akarunk az élettől. 

Ha minden igaz, számomra adatott egy jobb lehetőség, ami a fizetést és a munkát illeti és hát, ezzel élni kellene.

Lehetőség...amivel élni kellene, vagy inkább KELL

Ha minden igaz, lett lehetőségem máshova kerülni, jobb fizetésért. Ismered a megfővő béka esetét? ...és azt az esetet, amikor az ember a halálos ágyán döbben rá, hogy az adott dolgot ki kellett volna próbálnia, meg kellett volna lépnie? (...és mielőtt: nem, nem gyilkosságokra, meg hasonló dolgokra gondolok)

Látom magam körül a sok rosszat, ami lazán megtörténhet velem is, behatolhat az életembe:

• nálam is kialakulhat Karsai Dániel betegsége (ALS-ről van szó), aztán már csak pár hónapom lehet hátra, jobb esetben éveim
• egyik napról másikra vége lehet az életemnek (idősödök, szóval elég pl. egy agyvérzés, szívroham)
• aszály, meg aszály, vízhiány, meg klímaváltozás, meg mindenféle természeti katasztrófa
• megvakulhatok (és az eléggé szörnyű, ha azt vesszük, hogy látóként születtem meg és éltem le minimum 30  évet)

Ezek kétségkívűl rossz dolgok... és ha ezekről nézek videót youtube-n például, késztetést érzek arra, hogy törekedjek arra, hogy boldogan, elégedetten éljek, az álmaimért küzdjek. Az pedig számomra nem az operátori munkát jelenti, jelenleg. 

Szeretnék fejlődni, szeretném, ha nem szenvedésnek tekinteném a munkát, hanem egy olyan dolognak, amit letudok, de nem nyomorít meg lelkileg, esetleg fejlődök és esetleg segítek az embereknek. Persze választhatnám azt a megoldást is, hogy valahogy beletörődök abba, hogy nekem ez jutott, meg hogy ez amúgy nem is olyan rossz. 

Mi az, ami a jelenlegi munkám miatt rossz az életemben?

Összegyűjtöttem 10 szót/fogalmat, amit a jelenlegi, operátori munkához kapcsolok

• nincs menekvés
• sorsom (ugyanaz marad)
• mikor lesz vége?
• *zar (munka)
• semmihez sincs kedvem
• kiba*zott (munkahét)
• természetesen (nem változott a helyzetem)
• le*zarják
• idegesít
• semmi kedvem bemenni

Ezeket végignézve látható, egyik se bizalomgerjesztő, megnyugtató fogalom/gondolat/szó.

Fel kell tennem magamnak a következő kérdéseket

• Így akarok továbbra is élni, ahogy jelenleg élek?
• Megfelel-e e az, hogy így telnek el a napjaim? 
• Akarok-e fejlődni és itt van-e fejlődési lehetőség?
• Jó-e az, hogy a szabadidőmben is a munkára gondolok, mint rossz dolog? 
• Elég-e ennyi fizetés, amennyit adnak? 

Magáról a munkáról néhány szót...

Jelenlegi pozíció, amit betöltök: operátor. Ezt a munkatípust nem túl pozitív dolgokkal szokták azonosítani.
Ahogy észrevettem, a különféle, munkával, fejlődéssel kapcsolatos cikkek egyáltalán nem szokták megemlíteni a gyári betanított munkás létet. Helyette van irodaasztal, meg dresscode, meg légkondi. Volt olyan cikk, ami arról is szólt, hogy a dolgozó az ÁLLJON FEL, ne csak üljön egész nap a munkahelyén. Hát az operátori munkakörben nem egyszer csak a földre lehet leülni, na meg a wc-re, meg étkezőben a székre. 
Van olyan cikk, ami azt taglalja, mitől vonzó egy munkahely... home office! Operátorként (de eladóként, ápolóként is mondjuk) ez értelmezhetetlen fogalom. 

Mintha nem olvasna semmilyen, munkával kapcsolatos cikket egy olyan ember, aki operátorként dolgozik... De mindegy is, hagyjuk. 

Januárban kerültem erre az új területre. Eleinte még rendben voltak a dolgok. Akkor első nap voltam egy adott gépnél, második nap egy másikhoz kerültem. Aztán telt-múlt az idő, az a tendencia rajzolódott ki, hogy az én helyem ott van, ahol második napon dolgoztam. 
...és körbenéztem, hogy mennyire jellemző ez másoknál is? Több személyt ugyanott láttam napokkal, hetekkel, hónapokkal később is. 
Egyik nap tudomást szereztem arról, hogy a gyáron belül, egy másik részlegen, ahol 12 órás műszakok vannak, 300 ezret se kapnak az emberek fizetésként, emellett UGYANAZT kell napról-napra, hétről hétre csinálni. 
Szóval, nem nagyon foglalkoznak azzal nagy eséllyel, hogy a munka ne egy unalmas dolgot jelentsen az ember életében, legalábbis ennél a cégnél. 

Lehetne-e javítani a helyzeten? 

Felmerül a kérdés, hogy lehet-e javítani a helyzetemen, azzal, hogy a műszakvezetőnek jelzem a problémát. Nos, talán lehetne, de ebben az esetben is lennének további problémák, zavaró tényezők (pl. az, hogy előbb-utóbb máshova költöznék). 
Emellett néhanapján lehetőségem adódott mást csinálni, mint ahol leginkább szoktam lenni... alig akart elmenni az idő. 
Azt mondják, hogy a monotonitás az gyilkos és egy másik blogbejegyzésben össze is gyűjtök néhány cikket, írást arról, hogy egy embernek mi is a véleménye arról, hogy monotonság?  
...és az a kérdés is ott motoszkálna a fejemben, hogy nem-e a langyos *zart választom, ahelyett, hogy mernék változtatni? Hiszen, igazából máshol is akad ugyanilyen monoton munka. Persze, ha felmondok, otthagyom a biztos rosszat/kevésbé jót, akkor bizonytalanságba lépek át. Lehet, hogy jó lesz, lehet, hogy rossz lesz. 

Hogyan tovább?

Amikor ez a blogbejegyzés napvilágot lát, addigra nagy eséllyel pontot tettem az ügy végére és "megszabadultam"* ettől a munkától, ami állandó stresszként jelent meg az életemben. Nem tudom, hogy milyen lesz a következő munkahely, nem tudom, hogyan fogok ott helytállni. Lehet, hogy targoncásnak tanítanak be (ilyenre is lehetőségem van), de lehet, hogy külföldön, boltokban kell az adott termékeket összeszámolni. 

Abban biztos vagyok, hogy valamilyen munka lesz és azért jó lenne egy kicsit pihenni, de nem úgy, hogy az összes, megtakarított, félretett pénzemet felélem. 
Az is biztos, hogy most van lehetőségem lépni (és van segítség is ez ügyben) és hogy nem szeretnék életem végéig operátorként dolgozni. 

Remény és társai

Remélem, hogy jó döntést hozok meg ezzel, hogy továbblépek. Nem tudom, hogy mostanság ehhez a céghez van-e felvétel vagy sem.
Lehet úgy is gondolni erre a döntésemre, miszerint én lehetőséget adok másvalakinek, akinek jobban szüksége van egy ilyen álláslehetőségre. Aki utánam odakerül a géphez, talán jobban elviseli a monotonságot. Emellett, egy fővel kevesebbet kell elküldeni, így a többiek kissé biztonságban lehetnek. 

Amit ennek a munkának köszönhetek

A végére jöjjön hát az, hogy ennek az operátori munkának mit köszönhetek (és annak a helynek, ahol laktam ez idő alatt): 

• Ez volt az első, hosszabb időtartalmú munka, ahol igazi gyári környezetben voltam, de nem szalagnál (darabszám, köpeny, munkavédelmi bakkancs, csekkolós kapu, fix szünetek)
• 2023-ban karácsonyi ajándékok saját magam részére (pl. szaloncukrok, egytálételek, amiket egy évvel azelőtt, 2022-ben, nem engedhettem meg magamnak)
• Első gitárom megvétele (még az első napokban)
• Szólómánia tanfolyamaira befizetés
• Basszusgitár megvétele
• Zenekaros pólók beszerzése 
• Kínai kaja vásárlása féláron (egy nagy adag ezer forint)
• Milyen egy város szívében lakni?
• Különféle rendelések, csomagautomatába (közelben van csomagautomata, így rendeltem Rossmann-tól, munkavédelmis boltból pl)
• És még több olyan tárgy/élmény, amit itt nem sorolok fel tételesen

 Köszi, ha eddig elolvastad ezt a bejegyzést, "találkozunk"  következő bejegyzésnél!
...és érdekes lesz számomra mondjuk 1-2 évvel később visszaolvasni ezt a bejegyzést. Már ezért is megéri blogot vezetni. :D 

 *Hát, még folyamatban van.