Rengeteg videó, cikk szól a halogatásról, motivációról, célokról és álmokról. Igazából nekem is van egy álmom, vagy lehet, hogy több is. 
Például nem szeretnék örökre megmaradni egy operátori szinten, hanem teljesen mással foglalkoznék. 
Januárban láttam egy videót, ami nekem egy jelzéssel ér fel, hogy igen, tovább kell csinálni azt, amit elkezdtem.
Először is, megmutatnám a videót, amit január 18-n néztem meg, ezen a napon került feltöltésre a Youtube-ra: 

A videó, ami nem túl vidám

Akár veled is megtörténhet ez vagy hasonló

A fentebb linkelt videó szomorú és most nem is mennék bele az eutanázia témakörébe. Itt most kissé másról van szó. Igazából ebben a riportban az ember megismerheti néhány személy történetét és elgondolkodhat: akár ő is lehet ilyen helyzetben, vagy hasonlóban. 
Tehát, bármikor eljöhet az a pont az életben, amikor az embernek az addigi életvitelének vége szakad.
Akár holnap is jöhet egy szívroham, ami szinte elviszi az embert, vagy egy agyvérzés, aminek következtében féloldalt lebénul, jöhet egy baleset. Hosszan lehet sorolni azokat a betegségeket, baleseteket, amiknek köszönhetően valaki onnantól kezdve másként kénytelen élni. 
Ha ez pedig így van, akkor miért kellene beletörődni abba, hogy ha valami rossz?
Bántalmazó párkapcsolat? Mérgező környezet? Olyan munkahely, ahova az ember teljes szívéből utál bejárni? Beleragadni a rosszba? (helló "tanult tehetetlenség" és az "úgyse fog menni neked, meg se próbáld!" mentalitás)
Napról napra úgy élni az életet, ahogyan az illető nem akarja? Újra és újra elmenni abba a gyárba (vagy akárhova máshova), ahol az embernek már testi tüneteket okoz a jelenlét? Lelkileg ronccsá válni, mert olyan környezetben él valaki? Aztán eljön a másnap, megkap egy diagnózist, ami egyáltalán nem vidám...
Ha nekem is hasonló lesz a jövőm, akkor addig miért ne élhetnék boldogan? 

Persze egyénenként változó, hogy mi rontja el a jókedvet, mi okozhat depressziót, testi tüneteket (hasmenés és társai).
A fentebbi mondataimba is könnyűszerrel bele lehet kötni. Hiszen míg nekem az operátori munka egy nem igazán jó munkát jelent és már vállalkozáson is gondolkodtam, addig más, például falun lakva örül, hogy hozzák-viszik busszal és örül, hogy van egy biztos állása. 

Egy élet - álmok nélkül?

Egy élet van. Egyetlen egy. Oké, lehetséges, hogy létezik reankarnáció, de az is lehet, hogy a nagy,üres, feketeség vár a halál után. Ennek fényében (vagy sötétségében) tényleg megéri az, hogy valaki úgy éli le életét, ahogyan mások elvárják? (Persze, itt legális dolgokra gondolok,mielőtt még...)
Azért maradjak meg életem végéig operátori állásban, mert van, aki képembe vágja, hogy "örülj, hogy van munkád"?
Hagyjam elfolyni a mindennapjaimat, miközben érzem a késztetést, hogy alkossak, zenéljek? Maradjak csak egy operátor, ide-oda vándorolva a gyáron belül a különféle területek közt, meg járjak meg több gyárat, ha egyik helyről elmegyek? Éljek le dolgozóként 40 évet úgy, hogy meg se próbáltam az álmaimat megvalósítani? 
...és mi van, ha pont az az utam, amit érzek? Mi van, ha nekem pont az az életfeladatom (már ha létezik ilyen), hogy igenis, alkossak, emellett segítsek az embereken, még ha közvetve is? 
Ha abból élnék meg, amit szeretek csinálni, nyilván a munkanapjaim nem arról szólnának, hogy várnám, teljen már le végre az adott munkanap. 
Itt vagyok, harminc múltam és ezt a fajta hozzáállást nem sikerült belőlem kitörölni. Nem sikerült engem megtörni és beolvasztani az "ááá, hagyjuk, jó lesz ez így is, életem végéig operátorként, ó dejó"  érzésbe. 
A videó csak egy igazolás: folytasd, amit elkezdtél, mert az idő érték. ...és amiért az idő érték, nem érdemes szenvedéssel tölteni.
(Jó, a háborúba és társaiba ne menjünk bele most.)

Nekem álmaim-céljaim vannak. Kitörnék abból a helyzetből, amiben élek: olyan munkát végzek, amit nem szeretek és sokszor a szabadidőmet is megmérgezi. Sokan erre azt felelik, hogy "hát nem így kell gondolkodni!". Hiába. Ettől a mondattól nem fogom élvezni a munkában eltöltött időt. 
Persze, nálam is eljöhet az a pont, amikor veszélybe kerül a megélhetésem... ez esetben nyilván, örülni fogok annak, ha felvesznek valahova. Akkor is, ha az csak operátori pozíció.

Tanulság?

• Van valami álmod, célod? Akkor indulj el a megvalósítás útján!
• Lesznek, akik *ülyeségnek fogják gondolni azt, amit csinálsz
• Akár holnap is mélyebbre kerülhetsz. Addig miért ne élhetnél boldogan, elégedetten?