Most még augusztus van, ezzel együtt tart még a nyár... de holnap eljön az ősz, vele az iskola, akármilyen klisésen is hangzik ez. Lehetne mondani, hogy jó tanévkezdést, viszont most már talán ezt el is lehet felejteni.

Annó, amikor megjelentek nyáron az iskolai dolgok a boltokban, valahogy tetszett a látvány. Nem utáltam iskolába járni és magát az iskolát sem utáltam, az osztállyal, jobban mondva az emberekkel, annál nagyobb gond volt. 
Annó, amikor nyáron megkaptam az iskolai tankönyveket, szívesen belenéztem a könyvekbe, a kedvencem az irodalom volt... akkor még Mozaik-os könyvek is léteztek a piacon. (Mozaik-os volt a kémia, a matek, ha jól emlékszem és nagy eséllyel több is volt, mint ez a kettő.)
Most mit fog hozni az új tanév? Tanárhiányt. Ezzel együtt tudáshoz való hozzáférésnek hiányát. Aki kémikus akarna lenni (vagy hasonló, kevésbé népszerű szakma felé kacsintgat), annak nehéz dolga lehet ebben a tanévben is. Ugyanis nem biztos, hogy ő megkapja azt a megfelelő minőségű (és mennyiségű?) oktatást, ami kellene a továbbtanuláshoz. 

Több videó, cikk szól arról, hogy az oktatás mennyire rogyazódik. A hozzám hasonló emberek, akik már nem tanulnak és iskolás korú gyerekük sincs, ezekből szerezhet tudomást, hogy amúgy baj van. 

Tanárhiány

Sokan elmentek tanári pályáról. Az ok nemcsak a pénz. Van ott más gond is, de erről leginkább egy olyan tudna beszélni-írni, aki valóban, belelát a tanári hétköznapokba. Akik meg nem érintettek, azoknak maradnak a cikkek, a videók. 

 Gyömrőn, biztosan nem indul szeptember 1-jén az oktatás 60 diák számára, tanteremhiány miatt

Ez a mondat szerepel a portfolio cikkében. 

Iskolaőr, takarítónő vigyáz a gyerekekre

Ez a mondat pedig a pénzcentrum cikkében kap helyet.

Mennyi betöltetlen állás van, ha az ember tanárnak, tanítónak akar állni? A pénzcentrum oldalán erre a kérdésre kaphatunk választ. 

Miért mondanak fel a tanárok? 

Néhány videóban képet kaphat az ember arról, miért is dönt valaki amellett, hogy más munka után néz és ezáltal a tanári létet otthagyja.

Szeptember, ami eljön, akár akarjuk, akár nem 

Akármennyi tanár is hagyja el a pályát, a szeptember így is, úgy is eljön. Ezzel együtt elkezdődik a következő tanév. Lehet találgatni, hogy a kormánynak (vagy bármi másnak) miért jó, hogy ha a tanuló nem kap normális oktatást. 
Státusztörvény miatt többen mondanak fel, például a vasalódeszkás tanár is így tett. (Mennyien fognak még emiatt? Csak várni kell egy kicsit és megtudjuk a választ.)
Hogyan tovább? Jó kérdés. Annyi  biztos, hogy gyárak épülnek és már több gyár üzemel Magyarország területén.
A gyártósorra mindig kell az új ember. 
Ennyi.