Ahogy írom ezeket a sorokat és ahogy elkezdem ezt a bejegyzést, még MINDIG nincs munkám. és február 17.-ét írunk.
Viszont az elmúlt hetekben LETT volna munkám. Eleinte örültem is neki.
Miről is volt szó azzal az álláslehetőséggel kapcsolatban?
Telefonálgatni kellett volna egész nap, lévén call centerbe kerestek dolgozót. Ebben még nem találtam problémát, talán néhány fokkal jobb, mint senvednyi a gyárszalag mellett.
Mi lett volna a feladat?
Hideghívásokat indítani (igazából maga a program tárcsázott volna random telefonszámokat) és ajánlani először ingyenes terméket, majd ha az ügyfél elfogadja az ingyenes csomagot, akkor viszont szóba hozni egy olyan terméket, amiért már fizetni kell... de jó hír, ezt ki lehet küldeni az ingyenes csomaggal és így csak egyszer szükséges kifizetni a szállítási díjat.
Éhenhaláshoz sok, de megélhetéshez kevés
Még meg is néztem volna ezt a munkalehetőséget és igazából kétszer látogatásomat is tettem ennél a bizonyos call centernél. Első alkalommal elmondták, miről is lenne szó. Kissé a fizetést is említették, de ilyenkor még úgy voltam vele, hogy ez is jobb, mint a semmi.
Harmadik nap már dolgozni kellett volna mennem, de én visszaléptem.
Én 4 órában szerettem volna dolgozni, de a velem beszélő személy úgy számolta az időt, hogy én bizony 5 órát lennék ott. Nem tudom, hogy csak elszámolta-e magát vagy sem. Viszont két kezdési időpontot mondott, mindkét esetben 5 órát kellett volna ott lenni.
Odafele közel 1 óra az utazás, visszafele szintén közel 1 óra az utazás. (Na jó, talán 45 perc, ha pontosabbak akarunk lenni.)
Emellett ha ledolgoztatnak 1 órát, akkor nem 4 órát kell ott tartózkodni, hanem 5 órát. Akkor ez így összesen egy nap 7 óra, irodista időben. A munkaidő 9 órakor kezdődik ezen a munkahelyen.
Belegondoltam, hogy ahhoz, hogy ne siralmas összeget kapjak, 8 órában kellene dolgoznom... de akkor is siralmas összegről beszélnénk még mindig. Cserébe nem tudnék állásinterjúkra járni, vagy annyival kevesebbet kapok fizetésileg.
Igazsághoz hozzátartozik, hogy ha ügyes az ember (tehát el tud adni), akkor az órabért fel lehet tornászni magasabbra is. Viszont nekem úgy tűnt, hogy a plafon az az 1500 forint óránként. Ehhez meg nyilván minden egyes órában teljesíteni kell.
Amúgy, ha nem ad el semmit se az ember, akkor óránként 800 forint.
Ja és EFO-sként kellene dolgozni. Szóval nem fizetnek TB-t.
...és szerződést se adtak. Aláírattak egy szerződést, de abból nem kaptam saját példányt.
...ja és valami tagsági díjat kellett volna fizetni valami érdekvédelmi szervezetnek. Amit a bérből levonnak.
Jó döntés volt-e visszautasítani ezt a lehetőséget?
Ide engem felvettek volna. Igazából fel is vettek, csak én visszautasítottam ezt a munkalehetőséget. Soha nem dolgoztam call centerben, szóval ebben az értékesítésben nekem fejlődni kell. Ehhez pedig idő kell. Addig, ameddig nem adnék el semmit se, addig bizony kénytelen lennék beérni 800 forintos órabérrel.
Azt pedig nem tudom, én meddig tudnék úgy létezni, hogy amúgy 800 forintos órabérrel számolhatok. Még ha 8 órában is dolgoznék, albérletben lakva (szobát bérlek amúgy) nem lenne elég a havonta megkapott összeg. Pedig én nem kaviárt, meg Red Bull energiaitalt, meg lazacot teszek az asztalomra, hanem kilós virsliutánzatot, tejfölutánzatot (farmföl, frissföl meg hasonló, amit nem egyszer tejföl helyett veszek), olcsóbbik toastkenyeret, rizst, tésztát... Ja és nem járok se bulizni, se edzeni, se jógázni. Emellett nem cigizek, nem iszok alkoholt (csak nagy-nagy ritkán).
...de igen, lehetne napi egyszer is enni, akkor is csak 3 toastkenyérszeletet a legolcsóbb vajjal VÉKNYAN megkenve.
Azt se tudom, fizikailag bírnám-e, ha egész munkaidő alatt folyamatosan beszélni kellene, szinte megállás nélkül? Volt ismerősöm, aki arról számolt be, hogy néhány napnyi call centeres munka után berekedt, elment a hangja. Nem vagyok nagy beszédes. Amikor esetleg 2 órán át beszélek vagy esetleg 3 órán át egyhuzamban, már érzem a torkomon, hogy ki van kissé száradva. Mi lenne, ha naponta 4 órát vagy 8 órát kellene beszélni? Mikor menne el a hangom? Elment hanggal pedig nem igazán jó call centeresdit játszani.
Úgy jött el a február számomra, hogy február 12.-n jelentkeztem először állásra a hónapban. Tehát február elseje és február tizenegyedike közti időszak úgy múlt el, hogy 0 önéletrajzot adtam le.
Ma jutott eszembe, hogy talán tudtam volna keresni más állást is, ezen értékesítői munka mellett is. Délelőtt interjúra jártam volna (ha egyáltalán van interjú), délután meg lett volna az értékesítői munka (de aznap 4 órában).
De már mindegy... robogunk tovább a hajléktalanság felé!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
