Ma április tizenegyedikét írunk. Ez egy vasárnap, de aki folyamatos, "négy műszakos" menetrendben dolgozik, annak egy nap a sok közül. Az "irodisták"-nak hívott dolgozók viszont az utolsó hétvégi napjukat töltik otthon.
Hátunk mögött hagytuk a húsvétot, amit igaz beárnyékolt a koronavírus hatalmas rémképe, de mégis, kiszakított minket a szürke hétköznapokból, amikor a jól ismert mókuskereket tapostuk serényen.
Költészet napja
Ma talán nem sokan olvasnak verset. Viszont mégis van egy réteg, akiket érdekel a költészet világa. Azoknak a személyeknek a mai nap egy kiemelt a sok közül, hiszen április ezen huszonnégy órája a költészet napját hozta el.
Akik iskolába járnak és órarendjükben szerepel az irodalomóra, minden bizonnyal említésre kerül, hogy minek vagy jobban mondva kinek is köszönhető ez a jeles nap.
József Attila
Sokaknak csak egy újabb név az irodalomkönyvben, akiről tudni kell, akiről a tanár kérdez. Aki miatt újabb évszámokat kell az emlékezetbe gyömöszölni... és azok a versek! Ha egy harmincfős társaságot bárki is megkérdez arról, hogy szerettek-e verseket kívülről-belülről bemagolni, nem sok kéz lendülne a magasba.
Tiszta szívvel... rémlik?
Kis Balázs Altató verse is dereng? A villamos, a tűzoltói jövőkép megvan?
És a Mama? Amikor egy hete csak őrá irányul a gondolat világa?
Április 19 és az iskolanyitás? Ugye nem vártátok?
Ha irodalomóra, akkor iskola. Mielőtt még elérkezett volna a döntés napja, többen reménykedhettek abban, hogy fizikailag ott lehetnek jelen az iskola tantermében, a padhoz tartozó széken ülve.
Mások viszont tartottak ettől a dátumtól, mert nem gondolták jó ötletnek azt, hogy az iskolák folyosói és termei megteljenek diákokkal.
A középiskolák osztálytermeitől távol maradnak a diákok. A hír erre a linkre kattintva olvasható. Április közepén levő dátumot megfogták és közel egy hónappal odébb tolták. Hvg is foglalkozott ezzel a kérdéssel, ide kattintva olvasható el a cikk.
(Szerintem ebben a tanévben el is lehet felejteni azt, hogy minden diák menjen iskolába, tanórákon való részvétel céljából.)
Mit hoz a tavasz?
Már márciusban kezdetét vette a tavasz. Azonban hiába búcsúztunk el a téltől, mégis vissza-visszajár. Hiszen ott volt április egyik napja, amikor eső helyett hó esett.
Talán egészen májusig marad a szeszélyes időjárás. Még az se kizárt szerintem, hogy még az elkövetkezendő napokban is fehér színű csapadék hulljon a felhőből. Az már más kérdés, hogy elolvad-e nappal vagy megmarad éjszakára.
A munkahelyemen már körbekérdezték a dolgozókat, hogy akarnak-e oltáson részt venni, ha lenne rá lehetőség? Három válaszlehetőség volt: igen, nem, még gondolkodik rajta.
Számomra ez mutatja azt, hogy bizony előfordulhat, hogy több munkáltató el fogja várni, hogy a dolgozó beoltott legyen. Ehhez pedig az se szükséges, hogy az ember eü-ben dolgozzon. Én nem eü-ben dolgozom, inkább gyártás területén vagyok (de nem szalag mellett állok, viszont gyár területén is meg kell fordulnom... nem, nem irodai beosztott vagyok)... és egyértelmű, hogy gyárban nem 2 ember van, hanem akár 100 is, meg még több.
Végezetül
Hiába az enyhítések, a nyár el fog érkezni, még ha jégesővel is. Eljött a tavasz, itt az ideje a földet művelni, hogy később legyen termés, legyen mit szüretelni, learatni.
Nektek mi a véleményetek az oltásról? Jó ötletnek gondoljátok azt, hogy a diákok visszatérjenek az osztálytermekbe? Ha van véleményetek, írjátok le kommentben!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
