Azt gondoltam tavasszal (vagy még télen de ebben az évben), hogy ennek az egész járványosdinak vége szakad majd nyáron. Talán még léteztek is olyan hangok, amik azt harsogták: a nagy meleg segítségünkre lesz.

Mindenki tudja már, hogy ez nem így alakult. Maradt a maszkos emberek látványa, az egymásra való gyanakodva tekintés tüsszentés esetén. Olvasom, hogy milyen kellemetlen szituációk keletkeznek az egész pandémia miatt. Nem viselt maszkot? Tüsszögött? Már lassan készítik is elő az illetőnek a máglyát. 

Már el se képzelhető a tömegközlekedés arcot el nem fedő textil anyagok nélkül. Talán a kisgyerekre még nem teszi rá a szülője a maszkot, de rajta kívül mindenki viseli. Egy ideig még rendben volt, ha valaki lobogtatott egy papírt, ami a mentességéről szól, de jó ideje nincs kivétel. Annak is hordani kell a pofapelenkának csúfolt tárgyat, aki attól fullad (akár valójában testi ok miatt, akár "csak" lelki hátterű a fulladozása). Számukra (mármint azoknak, akiknek nehézkes a viselése) annyi lehet a könnyítés, hogy ellentmondanak a rendeletnek: csak a szájukat takarják el, esetleg az állukra tolják le. Ezzel együtt viszont rengeteg helyről kizárják saját magukat. Hiszen elég egy figyelmes biztonsági őr a bejáratnál, aki döntés elé állítja az üzletbe betérni szándékozót: vagy felveszi megfelelően vagy hátraarc és elmehet.

Nem célom a koronavírus tagadása, mielőtt valaki azt hinné, hogy a sorok közt arról írok. Ellenben látom, hallom, olvasom, hogy milyen nézeteltérések, problémák keletkeznek ezen helyzet miatt. Központi téma, a vírus kapcsán még mindig a maszkviselés. Persze, ehhez társul a "szabadban való várakozás" jelensége is.

Az arceltakarás és a szabad levegőn való sorban állás az, ami egy hétköznapi ember számára eléggé szembetűnő. Aki még iskolába jár (vagy gyereke iskolás) az találkozhat azzal a jelenséggel, amikor a kéz bőrét sebessé teszi a gyakori kézfertőtlenítő használata. 

Aki nem követi az elfogadott magatartásformát (tegye azt bármilyen okból), az kirekesztett, megvetett személlyé válhat. Nyilván akkor van a legkönnyebb dolgunk, ha nem ellenkezünk az intézkedésekkel. Mindez mellett, a különféle elvárások (leginkább a maszkviselés) hatással van a vásárlási szokásra is. Akadnak olyan személyek, akik a koronavírus által keltett helyzet következtében már le is mondtak a fizikai vásárlásról vagy "csak" utálattal lépnek át a bevásárlóhelyek küszöbén. 

Miért mindig a maszk? - ezt kérdezhetnénk, hiszen egyértelmű, hogy a sorban ácsorgás, a munkanélküliség, az orvoshoz nehezen való bejutás is létezik. Számomra egyszerű a válasz: az arceltakarás szükségessége fordul elő a leggyakrabban. Hiszen az ember felszáll a buszra, maszkban. Bemegy a munkahelyére és ledolgozza a 8/12/stb órát, nagy eséllyel maszkban. Munka után elmegy bevásárolni, szintén maszkban. Tehát, ez szinte napi szinten jelen van, ellentétben például az orvoshoz járással. (Persze kivételek itt is vannak, nyilván előfordulhat olyan eset is, amikor egy héten át minden egyes alkalommal orvoshoz kell menni.)

Ameddig tart a maszkos kötelezettség, addig a szabályt be nem tartó személyek konfliktusba kerülhetnek az eladókkal, a biztonsági őrökkel és mindazon dolgozókkal, vásárlókkal, nézelődőkkel, akik nem bírják eltűrni a nem éppen helyes maszkviselését. Előkerülhetnek a csúnya szavak, a női felmenő képzelt foglalkozása, esetleg már verekedés is kialakulhat a nézeteltérés miatt. Persze kijelenthető, hogy lehet kérni szép szóval is, és nem bántóan fellépni a másikkal szemben. Felhozható az is, hogy mindenki csak a saját dolgával foglalkozzon. Jöhet érvként az is, hogy a szabályt be kell tartani és ne csak magunkra gondoljunk, amikor nem teszünk eleget a maszk kötelezettségnek. 

Függetlenül attól, hogy melyik oldalon is állunk, úgy gondolom jót teszünk azzal saját magunknak, ha a tányérra több zöldség kerül és fokozottabban ügyelünk arra, hogy elég vitamin jusson szervezetünkbe.