2022-et írunk, még ha ez nagyon elcsépelt kijelentés is. Néhány nappal ezelőtt beléptünk a tavaszba, legalábbis naptárilag és már kedden nyolcadika lesz.

Nyolcadika meg ismét egy olyan ünnepet hoz magával, amire a virágárusok készülhetnek. Ez nem más, mint a nemzetközi nőnap. 

Ha jól látom, akkor tavaly nem szenteltem egy teljes bejegyzést ennek az ünnepnek. Február végi gondolatok c. bejegyzésben kapott helyet. Tavaly ezt (is) írtam erről a napról: 

Amiért túlságon közel van március nyolcadika (ami most egy hétfőre fog esni), szinte száz százalék, hogy a koronavírus rányomja bélyegét erre az alkalomra is.

...és most? Most azt a bizonyos bélyeget az ukrán-orosz háború kapja meg. 

Egy kis történelem a nőnapról

Sok oldalon olvashatsz arról, hogy honnan indult a nőnap, meg mikor melyik nap volt az, amit kiválasztottak erre az alkalomra. Ha maradni akarsz a magyar nyelvű honlapoknál, akkor például ott van szef.hu rövidke írása, vagy a Wikipédián található hosszabb cikk. Emellett mult-kor oldalán is olvashatsz a nőnapról. 

Ha nem akarsz olvasni, akkor a népszerű videómegosztó oldalon is van erről az alkalomról videó. Például ez:

Gondolatok a nőnapról

Az életemben a nőnap nem játszott nagy szerepet. Igazából ez is egy napnak számított, amikor munkahelyre be kellett menni dolgozni (már ha munkanapra esett), vagy iskolába kellett menni (még annó). 
Emellett láttam, hogy a nőnap egy olyan dolog, ami kötelezettséget ró a férfira (leginkább műszakvezetőről volt szó). Ha nem gondolt erre az alkalomra, akkor háta mögött a nők megjegyezték. Én meg volt, hogy annak is örültem, hogy valaki egyáltalán felköszöntött emiatt, nemhogy csokit, vágott virágot, cserepes virágot várjak azért tőle, mert nőnek születtem.
Vannak, akik a felköszöntést keveslik, szerintük egy szál virág a minimum, merthogy nem kerül sokba.
(Ha meg valaki a családjában a nagy hatalmas semmit kapta március nyolcadika alkalmából, az meg a szégyen miatt inkább hallgat mélyeket, talán még hazudik is, hogy "igen, felköszöntött/megajándékozott a(z) párom/apám".)
Az embernek valóban kissé olyan érzése van, mintha csak arról szólna ez az ünnep, hogy valaki éppen nőnek született, amit másként gyengébbik nemnek is hívnak. Az, hogy mégis, ezen a napon mit értek el annó a már történelembe bevonult alakok, az már kevésbé számít.
Csoki, virág, rózsaszín, az újságokban ezek kapnak helyet. Nyilván nem csak ezek lehetnek azok a dolgok, amiket ajándékként megkap egy nő. Sőt, egy nő magának is vehet valamiféle apróságot, hogy megemlékezzen arról, hogy bizony nőnap van. Nem is feltétlen szükséges bármit is venni, elég akár olyan elfoglaltság művelése is, amire alig szakít időt az ember, pedig azt szereti csinálni.

Van-e értelme ennek a napnak?

Az előző sorok nem állnak valami nagy hurrá-boldogságból. Igaz, az én életemben nem sok vizet "zavar" ez a huszonnégy óra, ennek ellenére van értelme a nőnapnak.
Aki párkapcsolatban él, annak nagy eséllyel jól esik, hogy ha a párja például egy szál rózsával, vagy egy doboz bonbonnal odaáll elé, hogy felköszöntse.
Emellett, beszédtémát jelenthet az, hogy mi is köthető a nőnaphoz, hogy ha történelmet nézzük. Tovább is lehet vinni a dolgot és kérdéseket feltenni a női, férfi nemről. Lehet beszélni arról, hogy akkor is létezik családon belüli erőszak, ha valakit az nem érint személyesen. Előtérbe kerülhetnek azok a további kérdések és problémák, amik a nőket érintik. 
Szóval igen, van értelme a nőnapnak. Neked mi a véleményed  erről az ünnepről? Kommentben írd le!
(És ha tetszett ez a bejegyzés, kövesd ezt a blogot, meg persze a Facebook oldalt is! Emellett köszönöm az olvasást.)